Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•281 Lyon és Arles közt a Rhone folyón folytatták az elborítható gátak készítését és igen veszedelmes gázlókat tüntettek el ily módon. A St. Louis-csatorna, mely a Rhone beömlésénél a hajózást biztosítja, igen előrehaladt az építésben. A Saőne-on és más kisebb folyókon szintén jelentékeny munkálatok történtek. A hajózó csatornákba eddig 800 millió frankot fektettek be. 1030 km. hoszúság belőlük engedményesek kezelése alatt, 3770 km. állami kezelés alatt áll. Ezenkívüf 160 km.-nyi csatorna jelenleg van kivitel alatt; ebből 40 km. a Vitry-St.-Dizier csatornára esik, mely a felső Marne fém- és köszénbányászatának ad lendületet, a Sarre köszénbányák csatornája 81 km., a Roubaix-csatorna 8 km., a Maranstól Rochelleig vezető csatorna 24 km. hosszú. Ezenkívül a régi hajózó csatornák fönntartására és megjavítására is jelentékeny összegeket fordítottak. A tengeri kikötök közül, melyek a kereskedelem és hadászat tekintetében oly fontosak, Marseille, Havre, Rordeaux, Dunkerque, Roulogne, Dieppe, St.-Nazaire, Rrest és St.-Maló azok, melyeknél kiválóbb munkálatok folynak. Marseilleben a kikötőt nagyobbítják; 1865 végével a Napoleon-medencze 24 h. nagyságbankészült el úgy, hogy összesen 90 h. kikötö-felszín és 9 km. rakodó-part áll a hajózás rendelkezésére ; azonkívül a császármedencze most van készülőben. Havreban a kikötőbejáró vezérerének szélesítése és más hajózó akadályok eltávolítása van munkában. Rordeauxban a tengeri és folyami hajózás czéljaira rakodó-partok készülnek. Dunkerqueben a vezérér megjavításán, új, zárt kikötő létesítésén és hajójavítón munkálkodnak. Roulogneban a zárt kikötö-medencze készül, épígy St.-Nazaire-ben is. Dieppe-ben a medencze majdnem teljesen kész. Rrestben a Napoleon-kikötö, egy zárt medencze és rakodó-partok készülnek. St.-Maloban rakodók létesültek. A tengeri kikötőket leggyakrabban a vasúti rakodókkal közvetetlen kapcsolatba hozzák. Ezenkívül a partok jelzésére és világítására 1865-ben 880.000 frankot fordítottak. Ami a talajjavítást és a föld jobb kihasználását illeti, ezen a téren a mezei utak létesítése igen nagy fontosságú; azonkívül számos műveletlen terűletet tettek termővé. A Landeok 280.000 h.-nyi területéből 177.000 h.-t már kiszárítottak és 47.000 h.-on már munkálatok folynak. A talajcsövezés fokozására az 1858-iki törvény olcsó kölcsönöket biztosít; e kedvezményt a birtokosok nem használják ki eléggé. 1865 jan. l-ig 179.000 h.-on végeztek talaj csövezést és a tökebefektetés 47 millió frankra tehető; az értékemelkedés 145 millióra, az évenkinti terméstöbblet 12 millióra tehető. A talaj csövezés évenkint 0 1 részszel növekedik. A közlegelök és közföldek birtokba-osztása is serényen folyik az 1860-iki törvény alapján. A lecsapoló munkálatok 1865 végével 157.000 hektárra terjedtek ki és mintegy 200.000 h.-ra új terveket dolgoztak. A patakok tisztogatására az árvízveszedelem csökkentése^ czéljából igen nagy munkálatokat fordítottak; az állam az ily munkákhoz csak igen csekély részben járul. Az ipari vízhasználatok száma igen örvendetes gyarapodást mutat. Az öntözés, mely a föld értékfokozásának egyik kiváló módja, az utolsó években élénk lendületet vett. A nagy öntözöcsatornák közt szerepel a St.-Martorycsatorna Toulousenál, a Neste oldalcsatornája a Pyrenekben, a Verdon-csatorna Aix-nél, a Forez-csatorna Loire départementben és .a Drac-csatornája a HautesAlpes départementben. E nagy öntözö-csatornákon kívül munkában vannak, vagy létesültek számos apróbbak is és százával érkeznek be az újabb, apróbb vízhasználatok iránti kérvények.