Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•279 Az árvizek a Szajna medenczéjében az esö mikénti eloszlásától függnek. Ha az évi csapadék nagy része nyáron esik, akkor a vizek nem nőnek meg; míg a nagy árvizeket az erősen nedves ősz, tél és tavasz idézik elö. Azt is lehet észlelni, hogy a száraz és nedves időszakok periódusokban váltakoznak a Szajna medenczéjében. E periódusok éveinek száma nem állandó. A folyók kisvizei nem mindig a száraz időszakkal esnek össze. A kisvizeknél nemcsak a lehullott évi esö mennyiségét, hanem az előző év szárazságát és az esők folytonosságát is tekintetbe kell venni. Szárazság utáni erös esőnek alig van befolyása a folyóra. Általában nem lehet azt mondani, bár esős és száraz periódusok váltakoznak, hogy a Szajna medenczéjének esö- és vízjárása lényegesen megváltozott volna. Ezért a beerdösítéshez, az erdők irtásához fűzött összes okoskodások, mintha e körülmények a klimatikus viszonyokat megváltoztatták volna, mind halomra dűlnek. 7. A portland-czement minőleges vizsgálata és felhasználásának legjobb módjai. (Note sur les qualités ä rechercher dans le ciments de Portland et sur les meilleures conditions de son emploi.) írta: Leblanc. A boulognei zárt kikötő építésénél több ezer tonna portland-czementet használtak föl. Ez alkalommal a czementek minőségét és felhasználásuk legkedvezőbb módját számos kísérlettel és észlelettel tapasztalták ki. Először is a fajsúly behatását vizsgálták a czement minőségére. A nehezebb 1500 kg.-os) czement sokkal tartósabb volt, mint a könnyebb 1200 kg.-os. Miként Hervé Mangon vegyi elemzéséből kitűnt, a könnyebb portland-czement a románczementekhez állott közelebb és az igazi portlandot a kiváló nagy fajsúly is jellemzi. Azonkívül az ammoniák-nitrátos víz jobban megtámadja a könnyű portland-czementet mint a nehezet. Ezért Leblanc azt javasolja, hogy a czementet ne térfogat, hanem súly szerint használjuk. A nehéz czement 100 liter térfogatának (csömöszölés nélkül) legalább is 1350 kg.-ot kell nyomnia. A nehéz czement lassabban köt, mint a könnyű A portland-beton, vízbe sülyesztve igen erös kimosást szenved. Az egyes ködarabokról jóformán teljesen lemosódik a malter. A portland-malter nein kövér, nem fogja meg a vakoló kanalat. A tengervízben három rétegre oszlik. A felső réteg a könnyű czementtej, mely nem köt többé. A második középrész sovány maltert ad, s csak a harmadik résznek marad meg némi kötöereje. A czement azért válik el olyan könnyen a sós vízben a kavicstól, mert a czement súlyvesztesége sokkal nagyobb, mint a köé és így könnyebb lévén, könnyen leválik róla. Hervé Mangon tiszta czementet öntött sok vízbe; fölrázta, majd leülepítette és a vizet dekantálta. A czement három rétegben vált szét: a felső rész valódi czementtej lett, a meszet itt a nagyobb tértfogatú magnézia helyettesítette. A második réteg czementtejjel kevert czement volt s csak a harmadik réteg kötött. A czementnek vízbe öntésére két mód van: a víz színére öntés és a víz alá öntés. Az első mód szerint a betont egy helyre öntjük mindaddig, míg a vízből kiér s aztán tovább a beton tetejéhez öntjük a többi anyagot, mely aztán a hajlott betonrézsúton lecsúszik és a betontest öntése előre halad. De e módszer portlandczement alkalmazásával nem vezet sikerre; a meredek rézsúton a kövek hirtelen gördülnek és a czement kimosása igen erös lesz; enyhe rézsútot nem lehet fönntartani