Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

275 3. A St. Mauriee-csatorna zsilipjén 1863. és 64. években készült vaskapúk. (Mémoire sur les portes en tőle construites en 1863 et 1864 aux écluses du canal de Saint-Maurice.) írta: Malézieux. A St.-Maurice-csatorna a St.-Maur-csatornát a Szajnával köti össze Charenton-nál és így a Páris-Strassburg közötti nagy hajózó vonal első részét alkotja. A csatorna 8 m. esése két, 7-8 m. széles kamarazsilipen oszlik meg. E zsilipek kapúi hengerelt vasból készültek. A vaskapúk kétszer, háromszor többe kerülnek, mint a fakapúk. De ez utóbbiak fenntartása nemcsak költségesebb, hanem a hajózás hátrányára is van, mert minden két-három évben újra kell őket kátrányozni s javítgatni. A kapuk vázát J vasak alkotják, melyeket aztán lemezek burkolnak. A csap öntöttvasból, a forgóoszlop alja kovácsolt vasból készült. Az ütköző gerendák fabélést kaptak. A vízszintes gerendákat az — p L

2 nyomaték szerint számították, hol ]) a fm.-re esö nyomás, L a gerenda hossza. A kapúk négyszögmétere 198— 180 frkba került. Igen jól tartanak és jól kezelhetők. 4. A torrens vízjárású, beágyazott, hajózható folyók szabályozása. (Note sur l'amélioration des riviéres navigables, torrentielles et encaissées.) írta: Fournié. Főuraié oly folyókat vesz tárgyalás alá, melyek torrens vízjárásúak vagyis, melyeknél a kis- és nagyvízi hozomány viszonya jelentékeny (pl. a Lot-é 300), és a melyek annyira beágyazottak, hogy csak kivételes körülmények között öntenek ki. Ilyen folyó a Lot, melyen a hajózás régtől fogva zsilipes gátak segélyével történt. A Lot hajózó része bizonyos hosszaságban kőszén- és liász-korszakbeli rakódmányokon vezet át, de legnagyobb részt a oolitbképleten, az alsó krétán és a középső tercier rakodmányain megy át. A kisvíz mennyisége az oolithképleten áthaladva igen megfogy a tetemes elszivárgás következtében. A Lot medre igen kanyargós; egyik partja rendesen a dombok alja, másik partja többé-kevésbbé kiterjedt lapály. Cahors fölött a meder 90—100 m. széles és durva kavicsba ágyazott, mely a sziklát födi; Cahors alatt a szikla a mederben és partokon kilátszik. A krétaés terciertalajon kavicságyban folyik a Lot; szélessége körülbelül 100 m., esése 0-0010—0-0006 közt változik; Villeneuve alatt 0'0003-ra száll le. Árvizei 8—10 m. magasak és októbertől deczemberig, vagy februártól júniusig állanak be. A hajózás a kisvíz fölötti 2*8 m. fölött szűnik meg. A kulmináczió igen gyorsan halad előre; Livignac és Cahors között a 110 km. hosszú útat 15 óra alatt teszi meg. A folyó víztömegét Villeneuvenél úszók segélyével és az esés megmérésével határozták meg. Kisvíznél a gátak miatt csak illuzórikus eredményt adnak az ily mérések s ezért ilyenkor a gáton átbukó víz formulájával számították. Legkisebb — O'l m.-es vízállásnál 9 m

3-re, nagy 11-65 m. vízállásnál 2596 m

3-re és az 1783-iki legnagyobb víznél 3300 m

8-re tehető a Lot emésztése. A víztömeget a vízmagasság függvényében régebben a Q = К Н

2/з képlettel számították, hol К koefficiens, H a vízállás. De Baumgarten a Garonne-on s épen így Malézieux a Lot-n azt tapasztalta, hogy a víztömeget a H

3/* 0=

K H + VTT 18*