Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
•274 feküdjék. Minél sűrűbb a mérczeállomások száma, a víztömegmeghatározás annál pontosabb lesz. Észleljük most minden mérczén pontosan és összevágóan járó órák segélyével minden 5 perczben a vízállásokat. Mauvesnál, hova az árapály már nem hat föl, a Loire vízemésztését ismerjük, mindenféle vízállásnál. Tegyük most fel, hogy St. Nazaire-nél a dagály épen kulminál és aztán apadni kezd; akkor a St. Nazaire-nél elfolyó víztömeg két részből áll: a Mauves-nál befolyó másodperczenkinti víztömegből és a Mauves és St. Nazaire közt tározódott és apadáskor lefolyást találó víztömeg egy részéből. Legyen d a Mauves-nál lefolyó másodperczen kinti víztömeg; legyen V a Mauves és St. Nazaire közt tározódott víztömeg vesztesége 5 perez = 300 másodpercz alatt és végül legyen I) a St. Nazairenél 5 perczenkint elfolyó víz tömege, akkor: л , = JL 300 300 Mindaddig, míg St. Nazaire-nél az apadás tart, V és I) értéke pozitív; mihelyt ят^г kisebb mint d, vagyis mikor az apadás épen megkezdődik és megszűnik, akkor 300 V értéke negatívvá válik. A dagály idején V és I) értéke negativ. Hogy а V értékét kiszámítsuk és bármely vízállásra nézve meghatározhassuk, csináljunk a folyó keresztmetszetei segélyével táblázatot, mely a különböző vízállásokhoz tartozó Г-ket magába foglalja. A számítást a Mauves-hoz legközelebb esö szelvénynél kezdjük. S aztán minden ilyen szelvényre egy-egy tömegábrát szerkeszthetünk. 2. A paimboeuf-i hajójavító. (Note sur la forme de carénage de Paimboeuf.) írta: LechaJas. Paimboeuf kikötője azelőtt igen látogatott volt; a hosszú útról jövő hajók előbb itt vetettek horgonyt, mielőtt Nantesba mentek volna. De, hogy St. Nazaire biztos, zárt kikötője felépült, Paimboeuf kezdte veszíteni jelentőségét. Hogy némikép emeljék Paimboeuf forgalmát, oly hajójavítót létesítettek, melybe a középszerű hajók elférhettek. A hajójavító medencze 60 m. hosszú, 13 m. széles; feneke 01 m.-nyire van a paimboeufi 0 pont (a legkisebb apály nivója) fölött. A medencze belső falai lépcsőzetesek. A medenczét kapúk zárják el a Loire, illetőleg a tenger felöl. A vizet hidraulikus géppel szivattyúzzák ki a medenczéböl. E czélra rezervoár szolgál, melybe a dagály vizét fölfogják és aztán apály idején turbina hajtására használják; a turbina szivattyút mozgat. Ha a hajójavító zárt kikötővel kapcsolatos, akkor a turbina hajtására nem kell külön rezervoárt létesítni, hanem az állandó nivójú zárt kikötő vizét lehet apály idején felhasználni a turbina czéljaira. így az eleveneröt a tenger árapálya ingyen szolgáltatja. Lechalas fölveti itt egy úszó hajójavító gondolatát. E hajójavítóból nem kellene a vizet szivattyúzni, vagy nem kellene valamely géppel a hajójavítót fölemelni. Az úszó medenczét apály idején lánczokkal lekötvén,' a hajó dagálykor a medenczébe megy; ekkor a lánczokat megeresztenék, a medencze a hajóval együtt fölemelkednék és a hajó szárazra kerülne. így a tenger dagálya maga szolgálna emelőül'