Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•269 munka kitéve, nagy ügyeletet kiván és drága. Csakis 10 m.-nél nagyobb mélységre előnyős ár tekintetében a kesszonos alapozás. Ezek azon általános nézőpontok, melyek a különböző alapozó módoknál tekintetbe veendők; de hogy egyes különös esetekben melyik módot alkalmazzuk, arra nézve részletes helyi tanulmányok szükségesek. 4. A fiumei kikötő mólójának építése. (Note sur les procédés de construction du mőle ou jetée monolithe du port de Fiume.) írta: Da Régne. Fiume mólója nincs még befejezve; még csak 189'66 m. hosszú és 379*32 — vagy 568'98 m.-re van legalább is tervezve. De nincs kilátás, hogy addig tovább építsék, míg a város vasutat nem kap. A mólót különben igen olcsón építették. Korber fölismerte, hogy 6'95 m.-nyire a tenger középnivója alatt a tenger mekánikai hatása semmi és hogy Santorinföldböl készült beton igen jól ellenáll a tengervíznek és nagy keménységet tud felvenni. Ebből kifolyólag az építésnél azt az elvet állította föl, hogy 6 95 m.-ig a tenger nivója alatt bárminő kövekből lehet a móló alapját készíteni; a kövek nagysága nem fontos. A 6'95 m.-es mélység fölötti részt pedig kesszonokban, víz alatti betonozással kell előállítani. A kesszonok fenék nélküliek, 9"48 m. hosszúak, 7T9 in. szélesek és 7'27 m. magasak voltak. 10 nap alatt töltötték meg betonnal s aztán 15—20 napig keményedni hagyták. Aztán elbontották a kesszont és tovább vitték előre. Két-két ily kesszon-állás között 5'69 m. köz volt, melyet utólag töltöttek ki betonnal. Az egyes részek oly szorosan egygyé lettek, hogy a móló felső része monolithnak vehető. A felhasznált czementanyag 6 rész Santorinból, 2 rész oltott mészből, 1 rész finom homokból állott. Vizet legalább 2 részt adtak hozzá. A keverés után 4—5 napra használták föl ez anyagot. Ezenkívül más keverő arányt is használtak a vízen kívül való építkezéshez. A beton köbmétere 21*15 frankba került a vízben és 17Ю8 frankba a vízen kívül. Oly olcsóság, melyhez egyéb tengeri építmények alig hasonlíthatók. 5. Tömő hengerek földmunkához. (Note sur les rouleaux compresseurs pour terrassements.) írta: De Vésian. Comoy a Loire töltéseinek készítésénél tömés czéljából hengereket használt. A henger 0'70 m. átmérőjű volt három, 10 cm. széles és mély bevájattal és öntött vasból készült. Súlya 750 kg. volt, mely a hengernek régi vasdarabokkal való megtöltése után 1000 kg.-ig volt fokozható. A földet 20 cm. rétegekben fektették és megöntözték; aztán a hengerrel többször végig jártak rajta, míg csak a föld összenyomódott. A 20 cm.-es réteg 13 cm. vastaggá tömödött. Ezenkívül használtak rögtörö hengereket is, melyeken fogak voltak alkalmazva. E fogak úgy összemorzsolták a rögöket, hogy diónagyságnál nagyobb nem maradt köztük.