Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•261 a kutakat ellátta. XIV. Lajos halálával semmi újabb nem történt Versailles vízvezetéke érdekében. Csak a forradalom után Napoleonnak jutott eszébe, hogy rendezze a kastély vízi szolgálatát, mivel a régi vízimüvek nagy része pusztulóban volt. Több javaslat és kísérlet után gözszivattyút alkalmaztak a marlyi kerekek mellé, mely kisegítette az előbbi szerkezet működését. 1852-ben a vízi kerekek és a gözszivattyú még fennvoltak és vizet szolgáltattak, de működésűk drága volt és s ezért a gépek kicserélését határozták el. Hosszabb eszmecsere után 3, lapátos vízikereket helyeztek el a Szajnában 1858—59-ben a régi gépek helyett. Csakhamar még egy negyedik kereket is állítottak be és vizüket 3 nagy rezervoárba fogták föl úgy, hogy 389.000 m

3 vizet lehetett velük tározni. XIV. Lajos alatt és utána is a jelen század elejéig a versaillesi vízvezeték jóformán csak a kastély s főként a szökőkutak ellátására adott vizet. De később 1817-től kezdve a közönség is kezdte a vízvezetéknek hasznát venni s 1863-ban 1407 házba volt már a víz bevezetve. Az igénybevétel egy darabig a közönség részéről oly nagy volt, hogy a park részére nem maradt víz. A vízhasználat igen rohamosan nőtt. Marly, Louveciennes, Saint-Cloud és Versailles 1863-ban naponkint összesen 8000 m

8 vizet fogyasztott s a vízmennyiség előre láthatólag még növekedni fog. E 8000 in

3-böl 100 m

8-t a források, 3500 m

3-t a Szajna és 4400 m

3 az esővíz (fehér víz) szolgáltattak. A marlyi vizikerekek a Szajna egyik ágában vannak elhelyezve, melyet elgátoltak; a hajózás a másik ágban történik; a két ágat zsilipes kamra köti össze, mely a "fölfelé hajózás czéljaira szolgál. A vízikerekek falazott fülkében vannak elhelyezve. 6 kerék számára van hely, melyek közül előszörre csak hármat állítottak be. A kerekek átmérője 12 m.; szélessége 4'5 m. és gonddal vannak falazattal körülvéve. A víz az összes nívó külömbség 2/

3-ában, vagyis a felső víznivó alatt 1[

s mélységben találja a kereket. A lapátok száma 64; ezek körül 32 drb. 3 m. széles és 4'5 m. hosszú, 32 drb. 2-4 in. széles és 4'5 m. hosszú. A küllők száma 16. A zsilipszerkezet a kerék előtt vasból készült. A kerék tengelyéhez két végén két-két áttételi rúd csatlakozik, melyek tehát 4 szivattyút hoznak mozgásba. E szivattyúk vízszintesek, egyszerű hatásúak. A kerekek hatásfokát következőleg számitották: A kerekek átlag 3-szor fordulnak perczenkint; csak kisvíznél számithatni 3 és fél fordulásra, mert a vízszin emelkedésével az esés csökken, az alsóvíz ellenállása a lapátokra növekedik. 3 fordulatnyi sebesség mellett a szivattyú-vezetékben 1*4 m.-nyi sebességre számithatunk. A vezeték keresztmetszete 0.056 m

2. A vezetéken ily sebesség mellett m. perczenkint 0 0784 m

3 víz megy át, vagyis naponkint 6800 m

3. Azonban a kerekek e munkája nem folytonos, a javítások, jég, stb. gyakran megakasztják a kerekek járását úgy, hogy a föntebbi számot ^"Oddal redukálni kell, hogy a kerekek igazi munkáját megkapjuk és így az 5700 m

3-re tehető. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a kerekek fordulata csak kisvíznél, maximális sebességnél éri el a 3-at, rendesen 2

1/

a, vagy legfölebb 2

3Д. Különben 27a fordulás mellett direkt méréssel is meghatározták a kerekek munkáját. Úszóval megmérték a vezetékben folyó viz felszíni sebességét, melyet 0-373 m.-nek találtak; e sebességnek 0'77-ed részét vették (Prony szerint) és így átlagban 0'285 m. sebességet kaptak; a vizes terület 0-2816 m

2 lévén, a mperczenkénti hozomány 80

l/

4 liter, vagyis naponkint 6940 m

3, tehát több, mint amennyire 3 fordulat mellett számitották. Ezzel szemben az esés ez alkalommal 3-15 m. volt, a kerekekre mperczenki'nt jutó víztömeg 2.66 m

3, a mozgató elevenerö tehát 8'38, illetőleg a három kerékre 25-14 lóerő.