Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•262 A végzett munka a mperczenkint kiszivattyúzott 0*0833 m

! víz 160 m. magasságra 12*85 lóerőt tesz ki és így a kerekek hatásfoka O'öl

0^, mi igen jó eredmény. Ha a kerekek másodperczenkint mindig 3 fordulattal járnának, úgy 8000 m

3-re lehetne naponkint számítani. De e maximális esésnél előálló kedvező hatás, mindinkább kisebbedik a magasabb vízállásnál és a Szajnán Bougivalnál 6—6'5 m. vízállásnál minden esés megszűnik. Azonban a gátnál levő bukás nagysága nemcsak a vízállással, hanem a vízállás változásával, az áradás, vagy apadás nagyságával is összefügg. Nagyobb, hirtelenebb áradásnál az alsó és felső vízszin közötti különbség nagyobb, mint normális vízállásnál. Hirtelen apadásnál a két vízszin közötti különbség ellenkezőleg kisebb. Áradáskor, ha az hirtelen, 0'19 cm.-re is fölmehet a vízszinkülönbözet többlete, az ugyanazon vízállásnál levő normális különbözetnél. Szintúgy a szelek is változtathatják a bukás nagyságát. Azonkívül az Oise, mely nem messze a gát alatt ömlik a Szajnába, szintén befolyásolja áradásaival a bukást. ílyformán előállhat ugyanazon vízállás mellett 60 cm. különbözet is a bukásban. 2-8 m. felső vízállás mellett normális esetben 2'66 m. a bukás és a zsilipküszöbre 0-9 m. effektív nyomás esik. 4*00 m. felső vízállásnál 2'06 bukás és 2"06 effektív nyomás áll be. 6*15 m. felső vízállásnál 0'15 m. a bukás és a 0'15 m. az effektiv nyomás. Ugyanis a zsilip küszöbe nem esik össze a gát lábával, hanem 1*9 m.-re van fölötte s mindaddig, míg az alsóvíz ez Г9 m. magasságot el nem éri, a küszöbre ható effektiv nyomás különbözni fog a bukás nagyságától. 4 m. magas felső vízállásnál éri el az alsó víz az 1*9 m. magasságot és e magasságig a vízállás növekedésével a zsilip nyílás emésztése is növekedik. Midőn aztán az alsó víz a zsilipküszöb fölé emelkedik, a keresztülfolyó víztömeg megkisebbedik. Ha l = 4-5 m. a zsilipszélesség, H = 0-75 méter a kontrakc-zió tényező, h = 0'20 m. a zsilipnyilás nagysága Q — nlhy2(jH képlet szerint Q = 0-675 \ 2g H, hol a H a nyomás-nagyság a nyílás középpontjára. Ily módon az elevenerö 2-8 m.-töl 3-60 m.-ig 7102 kgm-töl 8770 kgm.-ig nő, aztán fogyni kezd. 2*80 és 4-20 m. vízállás közt mindazonáltal keveset változik az elevenerö, aztán rohamosan fogy. Az alsóvíz emelkedésével a lapátokat nagyobb magasságban lepi el a víz, miből nagyobbodó ellenállás keletkezik, mely az elevenerö egy részét fölemészti. A kerék perczenkénti fordulásszáma a víz növekedésével csökken és rendesen megszüntetik munkáját, ha perczenkint 1 fordulásnál kevesebbet ad, mi 4 m. vízállásnál következik be. A kerekek járását nemcsak a nagyvizek, hanem ünnepek és javítás alkalmával is megszüntetik úgy, hogy évenkint átlag 49 napra lehet tenni a szünetelést. A rezervoárok, melyek a szivattyúzott vizet befogadják, összes űrtartalma 389, 504 m

3-re van előirányozva s e nagyság elegendő arra, hogy megtelve 3 hónapig egymagukra lássák el Versaillest vízzel. ílyformán a vízikerekek munkájában beálló szünet alatt a tározott víz fedezi a szükségletet. Ezért a régi, kis rezervoárok, melyek gyorsan megteltek, nem feleltek meg kellőképen, mert néha a kerekek járását részben e körülmény miatt kellett megszüntetni. A Marly melletti kerekeken kívül a Rambouillet és Palaiseau közötti platón elterülő tavak is szolgáltatnak vizet. A felsőbb tavakból a víz csatornákon a Trappestóba gyűl, honnan aztán részint földalatti, részint földfeletti csatornán érkezik Versaillesba. Az alantabb fekvő Saclay-tóból csak Versailles alsó részeit lehet vízzel ellátni. A Trappes-tó fölösleges vizét csatornán keresztül a Saclay-tónak szolgáltatja. Az összes tavak kiterjedése 7.971,727 m

3. A tavak beiszapolódása igen csekély, amint azt a fölvételek igazolták. A tavak vízgyűjtő területének kiterjedése