Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•253 A mocsarat nemcsak a tó felül, hanem a müveit száraz felül is el kell töltésezni és árkolni. Ha így már minden oldalról töltések közé van fogva a mocsár, beárkoljuk, a mély helyeket kolmatáljuk s az egészet öntözés alá fogjuk, akkor csakhamar nádasokat, később pedig valóságos poldereket nyerünk. E polderek vizét gépekkel emeljük úgy, mint az Hollandiában történik. A terület talajcsövezése a só eltávolítására kitűnő módon hat. 5. A beton készítése és alkalmazása Gorée-ban. (Notice sur l'emploie et la fabrication du béton dans la place de Gorée.) írta: Poulain. Gorée-ban, mint Szenegál többi helyein is, igen kevés az építő anyag. Építő követ, téglát Francziaországból kell szállítani. Poulain leírja, hogy az épületalkotórészek és díszítések legnagyobb részét tisztán betonból kellett készíteniök, nem lévén sem faragott kö, sem tégla. A betonhoz külön emeletes keverökészüléket használtak. E keverökészüléknek fönt tölcsére volt, melybe váltogatva a kellő mennyiségű homokot és meszet tették; felülről víz permetezett az anyagokra. Mikor a tölcsér vizes mész-homokkal megtelt, alsó nyílását szabaddá tették s ekkor a mész-homok váltakozó ferde lapokhoz ütődve lehullott egy újabb tölcsérbe. A zúzott kő oldalcsatornán omlott hasonlólag e második tölcsérbe. Többé-kevésbbé már itt keveredtek az anyagok. E második tölcsér megtelvén, alját szabaddá tették s az anyagok ismét váltakozó ferde lapokhoz ütődve sez út közben jól összekeveredve leestek a beton-fel fogóba, honnan aztán a felhasználás helyére vitték. MÁSODIK FÉLÉV. 6. Jelentés a császárság közmunkaügyeiről a szenátus és a törvényhozó testület 1863/4-iki ülésszakának megnyitása alkalmával. (Exposé de la situation de l'Empire présenté au sénat et au corps législatif ä l'ouverture de la session de 1863—1864.) Szerző megnevezése nélkül. A jelentés kiterjeszkedik az út, a bel- és tengeri hajózás, a talajjavítás és a vasútügyre. Itt csak a vizzel kapcsolatos ügyeket fogjuk tárgyalni. 1863-ban a folyók hajózó hossza 9500 km. volt; nem számítva ide a csak tutajozható szakaszokat. Azonban e 9500 km.-böl 3000 km. jóformán csak névleges hajózó út és csak 6500 km. szolgált a forgalom eszközéül. A csatornák hossza 4750 km. és így az összes belhajózó utak 11,250 km.-t tettek ki. A vasutak megnyitásával általános volt a vélemény, hogy a vízi szállítás csökkenni fog, azonban az eredmény mást mutatott. 1850-ben 1 milliárd és 722 millió tonnakilométer, 1861-ben 2 milliárd 200 millió tkm., 1862-ben 2 milliárd 360 millió tonnakilométer volt az áruforgalom a belhajózásban. A kamrazsilipekkel az első kísérletek a XVI. században történtek Francziaországban Leonardo da Vinci Útmutatásai szerint. De e kísérletek csak elszigeteltek maradtak. A XVII. században épült az első hajózó csatorna, a Briare-csatorna;