Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•249 razabb időjáráskor elegendő víz legyen készletben. Különben is nem volna gazdaságos egyszer nagyon megterhelni a szivattyúkat, máskor meg semmi munkát nem adni nekik. A birtok talaja középen agyag, szélei felé turfa, reá pedig homok borul. A vetésforgók, melyek szerint a területet mívelik, változók. Repcze, gabona, zab, rét a rendes beosztás, de néha közbeigtatnak répát, lent, bűzért, köményt, mustárt lóhert stb. az amsterdami piacz igényei szerint. Előreláthatólag a jószág a konyhanövények termelésére fog szolgálni, ha a talaj kellőleg elkészül. Ez elkészülésre igen jótékony befolyást gyakorol a buzér s azonkívül a föld olyan megforgatása, hogy az agyag a turfával vegyüljön. Amersfoort istálló-trágyát használ, melyet Amsterdam utczáiról söpörtet össze. A guanó nem vált be, mert gyöngébb az istállótrágyánál. A szilárd trágyán kivül folyékonyát is használnak; ez az állati vizeletből kerül ki, melyet hordókkal szállítanak a jószágra. Az állati trágyán kivül a föld keverése az, mi igen jó hatással van. Az agyag, homok, turfa, melyhez még meszet is adnak, igen jó keveréket hoz létre a termelésre. Aratás után 2—3-szor szántják, de csak 10 cm.-re. Vetés előtt hármas ekével szántanak; mindenik eke 10—10 cm.-es réteget porhanyít; a legalsó eke csak túr, de nem forgat. A művelést a termények szállítása is drágává teszi; a Ringvaart ebben a tekintetben nagy segítség; de van könnyen kezelhető és fölszedhető vasút is, mely igen alkalmas a szállításra. Az ily vasút folyómétere csak 7 frankba kerül. Egy ló 4 m

3 földet tud elhúzni ily vasúton. Az asztagokat Hollandiában befödik, mert az időjárás nagyon nedves. A birtok lokomobillal is el van látva, mely igen különböző munkát végez. Takarmányvágás, szecskavágás stb. teszi ki a rendes munkáját. A birtokon van 20 ló, 100 szarvasmarha (közte 40 tehén), 300 juh és bárány, 30 disznó. A lovakat szénával és darával (moslék-alakban), a szarvasmarhákat zöld és száraz szénával, felvágott szalmával és répával táplálják, télen leginkább moslékolják őket. A gazdasági épületekben találnak lakást a birtokon foglalkozó kézművesek; elönyösebb őket itt tartani, mint a közeli városban. Kiváló gondot fordítanak a juhés tehénistállókra. Külön helyük van a disznóknak. Van ciszterna is az esővíz fölfogására, mely egyedüli fözövíz a birtokon. A birtok brutto bevétele 150.000 frank, kiadása 55.000 frank és így a tiszta haszon 95.000 frank. A birtok vásárlás-ára a befektetésekkel együtt 860.000 frank és így a jövedelmezőség 11°/

0. 3. Az áramlatok és az alluvium mozgása Franczia- és Augolország partjainál a Pas-de-Calais-i és Dower-i tengerszorosban. (Etude des courants et de la marche des alluvions, aux abords du détroit de Douvres et du Pas-deCalais, sur les cotes de France et d'Angleterre.) írta: A. Plocq. A franczia földmívelés-, közmunka- és kereskedelemügyi miniszter 1860-ban bizottságot szervezett, hogy tanulmánya tárgyává tegye Calais és Gravelines közt új kikötő létesítését s ezzel kapcsolatban a parti áramok és az alluvium mozgását.