Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•250 A nap és hold vonzása okozta nagy, óczeáni árapály tüneményével kapcsola­tosan a hosszú és szük tengereken másodrendű protuberáncziák keletkeznek épen olyan időszaki jelleggel, mint az óczeáni direkt árapály. Ez óczeáni árapály szülte protuberáncziák, mint valami tovaterjedő hullám, csak bizonyos idő elteltével jelent­keznek azon partok mentén, hol a hullám elhalad. A másodrendű protuberáncziák •eme mozgása áramlást idéz elő a szük tengereken. Ez áramlás mozgását nehéz közelebbről meghatározni. Monnier úgy fogta föl a Manche-csatorna dagályát, mint egyetlen hullám tovaterjedését. Keller két, a csatorna két végén behatoló ellentétes irányú hullám találkozásából igyekszik magyarázni a tüneményt. Ez utóbbi magya­rázat elfogadható. E két hullám különbözősége és találkozásának módja határozza meg aztán a Manche-csatorna áramlatait. A hullámok találkozásából részint forgó, részint hosszanti áramlások keletkeznek. Az áramlás és a szél okozza a partok homok-kavics lerakódásait. Rendesen az áramlás és szél hatása egyirányú és össze­tevődik. A partok és fenék zátonyai mind Francziaországban, mind Angliában többfélék. A kavicsok a tengermelléki homokkösziklák törmelékei. E törmelék a légköriek és a hullámok behatása folytán málik le a sziklákról s aztán a szögletes testeket a tenger hullámzása gömbölyűre csiszolja. A homok szintén ily módon keletkezik. Az áramlatok és a törmelék mozgásának főiránya, amint azt elszakadt lábbogók és a tengerszinén úszó növényzet útjából, meg a homoknak a mólók egyik oldalán való felgyüléséböl következtetni lehet, nyugat-kelet irányú, vagyis nyugatról kelet felé történik. Az alluviumnak ezen mozgása beiszapolja a partok menti kikötőket mindkét ország partjain. Az alluvium mozgásának gátat vető kötöltések csak ideig-óráig hasz­nálnak; az alluvium föltölti a töltés melletti mélységeket s aztán a kikötő bejáróját iszapolja föl. A töltések meghosszabbításával a bajt időnkint fel lehet tartóztatni, de meg nem szüntethetni. A kotrás drága módja a fenntartásnak. Még legolcsóbb a dagály vizének zsilippel elzárt medenczékben való visszatartása és apály idején kibo­csátása révén tisztítni a kikötő bejáróját. Francziaországban ezt nagy arányokban teszik meg, míg Angliában inkább kotrással és a vízvetök meghosszabbításával tartják fönn a bejárót. 4. A Földközi tenger partvidékének megjavítása Hérault départemeiitben. (Mémoire sur l'amélioration du littoral de la Méditerranée dans le département de l'Hérault.) írta: Régy. A Földközi tenger mentén a lapos partok, a tavak és a mocsarak egészsége­sebbé és termővé tétele foglalkoztatja az érdekelteket. Cette környékén a tenger összeolvadni látszik a horizonttal, semmi szikla, átel­lenes part nem zavarja a látókör szegélyét. A parton belül viruló földek szőlővel, olaj- és eperfával beültetett dombok látszanak, míg a látóhatár szélét magas hegyek szegik be. A tenger és a termékeny síkság között a part mentén kelet-nyugati irányban moQsarak, tavak húzódnak, köztük a Thau tó valóságos kis beltenger. A tavak és tenger között hosszú választó part van, nem magas homokvonulatokkal, dünékkel és többé-kevésbbé nyilt csatornákkal átszelve. E lapos, míveletlen parton alig van növényzet; teljesen lakatlan s csak itt-ott látszanak rajta a vámörök házai. A tavak széle rendesen büzhödö mocsár; néhol káka, sás és nád nő a miazmák e tanyáján.

Next

/
Thumbnails
Contents