Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

246 A rizstermeléshez márcziusban vagy áprilisban munkálják meg a földet; e czélra rendesen keskeny, hosszú kapát használnak, melylyel nagy ügyességgel forgatják meg a földet. Ezután felosztják a földet vízszintes medenczékre, melyeket töltések határolnak. E medenczékbe bevezetik a vizet és elvetik a magot, melyet előzőleg 24 óráig, vagy még tovább is vízben áztattak. Hektáronkint Г1—1-5 vetőmagot használnak. A táblák nég'yszögletüek és 1/

2—1 h. kiterjedésüek. A töltések alapja 1 m., koronája 30—40 cm. széles, magassága 40—50 cm. A víz valamelyik szögletben, a töltés tetején alkalmazott nyíláson folyik a táblára s a szemben levő szögleten távozik el, hogy egy másik táblára ömöljön. E nyílások 0'4—0'5 m. hosszúak, 0'1—015 m. szélesek és 0-1—005 m. mélyek csupán. A víz rendesen 1 dm. magas a medenczében. Az öntöző vizet a folyók és patakok szolgáltatják. Sokszor ugyanazon malomcsatorna szolgál öntözésre és gépek hajtására. A nap fölmelegítette víz sokkal alkalmasabb, mint a hideg forrásvíz, mely nem ad akkora termést. A medencze beömlöjénél, hol élénkebb a vízmozgás, a rizs inkább leveleket hajt, de kevesebb szemet ad. 1 h.-hoz naponkint 290 m

3 vizet használnak, néha kevesebbet. 1 h.-ból 9500 m

2 a rizsföld és 500 m

2 a töltések kiterjedése. Az 1 h.-on kiterjedő öntöző víz mennyisége kerekszámban (0'1—0'12 m. vízmagasság mellett) 1000 m

s-t tesz ki és így egy medencze megtöltése 3 napot venne igénybe a beszivárgást és párolgást nem tekintve. Az altalajt át nem bocsátónak feltételezve, a feltalaj telítésére mintegy 900 m

8 víz szükséges és így a medencze egyszeri megtöltésére 1900 m

3 szükséges; ezt a 290 m

3 napi vízmennyiséggel 6V2 nap alatt lehet megtenni. Ha egyszer a medencze a kivánt vízmennyiséggel el van árasztva, csak azt a vízmennyiséget kell pótolni, melyet a növények felszívása, a párolgás és elszivárgás vesz igénybe; a mi ezen felül, mint fölösleg elfolyik a medenczéböl, csak igen lassú folyást okoz a medenczében. Kísérletek igazolták, hogy 1 m

2 szölölevél-felszín egy nap alatt 146 gr. vizet párologtat el; eperfalevél 155 gr.-ot, káposzta 290 gr., helianthus 148gr.-ot; a rizslevélre 200 gr.-ot lehet venni. Egy hektárra körülbelül 100.000 m

2 rizslevél-felszín esik és így naponkint 20 m

3 vizet párologtat 1 h. rizsföld. A természetes elpárolgás naponkint 12—12'5 mm.-re tehető Lisszabonban és így 1 h.-ra 120 m

3 a vízszükséglet. 50 m

3-t lehet h.-onkint beszivárgásra számítani. így a rizsföld h.-jának napi vízvesztesége 20 -j- 120 50 = 190 m

3, vagyis 100 m

3-rel kevesebb, mint a mennyi a medenczébe folyik. És így a víz majdnem teljesen stagnál benne. A rizs elvetése után néha folyton víz alatt tartják a medenczéket. Néha, midőn a rizs 6—8 cm. magas, a víztől megfosztják a medenczét néhány napra, hogy a növény gyorsabban lábra kapjon. Különben a friss víz beeresztésénél ügyelni kell, hogy az meleg legyen és csak lassan történjék. Ha a rizs igen sok levelet hajt és a kalász a felső levelek közé fogva marad, úgy vagy leeresztik a vizet, vagy igen sok vizet eresztenek, hogy a sok levélképzödést meggátolják. A rizsföld igen könnyen felburjánzik és gyomlálása szükséges, különösen régi rizsföldeken terem sok vízinövény. Ezért szükséges időnkint mással, leginkább kukoriczával cserélni fel a rizst. A gyomlálást május-július hónapokban rendesen nök és gyerekek végzik. Június hóban veti a kalászt a rizs és szeptember első napjaiban érik; az északi vidékeken néhol csak októberben. Éréskor megszüntetik az áztatást, de azért aratáskor még egész nedves marad a föld. 35—45 hektolitert ad egy hektár.