Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

•247 Ott, a hol sok az esö és a levegő is nedves, az Oryza mutica-t termelik időszakos öntözés mellett. Ez a rizsfaj gyorsabban fejlődik a közönségesnél. Vetik áprilistól júniusig, hektáronkint 64 litert. Mikor a rizs 15 cm. magas, az öntözést felfüggesztik s azután 8—8 naponkint, vagy kéthetenkint öntözik, elárasztván a táblákat Ol - (M5 m. magas vízzel. Júliusban gyomlálják, az érés augusztus-szeptemberben történik. 14—20 hektoliter terem h.-onkint. Portugáliában a század közepén kezdtek rizst termelni, de csak az idegenben termett rizs megvámolásával tudták a termelést nagyobb méretűvé tenni. A rizs igen kimeríti a földet úgy, hogy a trágyázás szükségessé válik. A guanó kitünö trágya a rizsföldekre. Aztán a rizstermelés tömötté, szívóssá teszi a földet, mely megszáradva, téglakeménységü lesz. A földnek eme tömöttödését a víz és az emberek lábnyomai (gyomláláskor, aratáskor) okozzák. A rizs nem épen a legjobban jövedelmező Portugáliában. Az öntözött kukoriczaföldek, melyek még egy-ugyanazon évben egy kaszálást is engednek, sokkal többet fizetnek. Portugáliának inkább öntözött rétekre volna szüksége oly alakban, mint azt az olasz marcitá-k mutatják. A tápláló anyagokat a hús inkább tartalmazza; a marhatenyésztés sok trágyát is ad, mely a föld termékenységét kiapadhatlanná teszi. A rizs nem elégíti ki az ember táplálékszükségletét. És végül a rizs termesztése igen egészségtelen. Hiszen a rizs jóformán mocsárban terem, hol mindenféle szerves rothadás megy végbe. A rizsföldek szagja messziről érzik és közelükben igen nagy a halandóság. Szinte elijesztő az a különbség a halandóság tekintetében, melyet a rizstermö vidékek és a rizst nem termő vidékek mutatnak. így tehát De Andrade Corvo azt hiszi, hogy a rizstermelés nem igazi haladás a mezőgazdaságban, mert a rizs nem fedez közszükségletet, termelése nagyon megviseli a földet és mellette fölötte egészségtelen és helyébe, a hol csak lehet, más fajta növénytermelést kell behozni. 16. Szemle. (Chronique.) Talaj cső vonalak kiszájazása. E kiszájazás homokköböl készült 30 cm. hosszú csö, melynek belső fele úgy van kivájva, hogy a talajcsövet burkolhatja. A talajcső beillesztésekor könnyű egy kis rácsot vagy szürölemezt is odailleszteni. 1863. ELSŐ FÉLÉV. 1. A Montagne-Noire északi oldalán berendezett öntözésekről. (Note sur la pratique de l'irrigation sur le versant septentrional de la Montagne-Noire.) írta: Gros de Perrodil. A Montagne-Noire a Cévennek legdélibb részét alkotja és mintegy 70 km. hosszaságban terjed el Saint-Pons-tól Revel-ig. A hegység kelet-nyugati irányú és átlag 8-8 km. széles. Nyugatról keletfelé a hegység egyre meredekebb. Revei viruló síkságától St.-Pons felé egyre hegyesebb, vadabb a tájék; de a hegyoldalakon üde, zöld rétek terülnek el, melyeket a hegyi patakok vize öntöz. Egyik ily hegyi rét a Sant patakból nyeri öntöző vizét. E patak vizén három község osztozkodik és a rét kiterjedése 400 h. A patak 200 1. vizet szállít másod-