Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
235 hajók rajta közlekedjenek; a gát ezen része táblákkal magasítható, melyek a hajók közlekedésekor le vannak fektetve. A bukógát arra szolgál, hogy a víz nívóját bizonyos meghatározott magasságban tartsa s azonkívül rajta a fölösleges víz lefolyást találjon. Rendesen a gátnak e két lényeges részéhez még egy harmadikat is csatolnak, egy kamrazsilipet, mely kisvíz idején a hajóközlekedésre szolgál; ha nincs kamrazsilip, akkor a hajók kisvíz idején meghatározott időközökben a táblák lefektetésével juthatnak át a gáton. Az átjáró küszöbének legalább is oly mélyen kell elhelyezve lennie, mint aminő mélyen van a folyó feneke a felső bögében. A Szajnán e küszöb 0-6 m.nyire van a kisvíz alatt. A bukógát küszöbét oly magasra helyezik, hogy szelvénye a hajók átjárójával együtt megfeleljen a folyó változó vizhozományának. Azonkívül a gátnak oly magasságúnak kell lennie, hogy a táblák állóheiyzetben létekor a folyó fölös vize minden nagyobb esés nélkül lefolyhasson. A Szajnán a bukógát küszöbét 0'5 m.-re teszik a kisvíz fölé. A bukógát és a mozgó táblás gát hossza, valamint a bukógát hossza és magassága között bizonyos aránynak kell lennie. A hajók átjárója az Yonne-on és Kis-Szajnán 35 т., a Felső-Szajnán Montereau és Páris közt 40—55 m. A bukógát hossza 60 -70 m. A hajóátjáró falazott fenekének szélessége 9'5 m., melyből 6 m. szolgál a tábla és a hozzátartozó alkotórészek befogadására és jobbrul-balrul 1/75 m. a munkahely körülzárolására szolgáló gátak részére. Az átjáró táblái a fenékre alulról fölfelé ható nyomást is gyakorolhatnak, mely a Szajnán 2-4 m.-es vízbukásnál 2200 kg.-ot tesz ki. Ezért a táblákat nagy, 2*34 m 3 térfogatú kőtömbökhöz erősítik, vagy ilyen nagy ködarabok nem léte esetén a fenék felső köveit és a küszöböt az alsó betontesthez jól lehorgonyozzák. A táblák támasztó rúdjai 4500 kg. nyomást gyakorolnak, mely nyomás vízszintes komponense, mely a gátat fölfordítani törekszik, 3500 kg.-ot tesz ki. Ezért a feneket kötövasakkal jól meg kell erősíteni. A kövezet a betontesthez elég szilárdan köt, hogy a lecsúszásnak ellenálljon. A bukógát testének szélessége 4 0 m. olyformán elhelyezve, hogy az átjáró lefektetett táblái két szélétől t m.-re fölfelé és 1 m.-re lefelé terjedjen. A bukógát betontestböl, mely tetején kövezett, és táblarendszerből áll. E táblák, nehogy mozgásukkal a betontestet megrongálják, nincsenek közvetetlen összeköttetésben a betonnal, hanem gerendaszerkezethez kapcsolkoznak, mely a beton palánk-falaihoz van erősítve. E megerősítés áll ellent a táblák gyakorolta, fölfelé ható 1350 kg.-nyi nyomásnak. A táblák gyakorolta 2500 kg.-nyi vízszintes nyomásnak a beton súlya és a palánkfal áll ellent, A gátakhoz utófeneket nem készítenek sem az Yonne-on, sem a Szajnán a fenék kimosása ellen. A duzzasztó-táblák négyszögletüek, fából valók és vízszintes tengely körül foroghatok. E táblák alsó felükkel a gát küszöbéhez támaszkodnak; forgás-tengelyük két részből készült bakhoz van alkalmazva. A bak egyik része a gát tetejér elhelyezett csukló körül forogható, másik része rúd, mely a gát tetejéhez szabadon támaszkodik. Több egymás mellé folytatólagosan helyezett tábla adja a gátat; két-két tábla között 5—15 cm.-nyi köz van, melyeken kisvízkor a folyó vízhozományának 2/ 3— 3/ 4 része eltávozhatik. Ha a támasztó rudakat elhúzva támasztékaikból kikapcsoljuk, az egész tábla a víznyomás következtében lefekszik a gát tetejére. A kikapcsoláshoz a gát tetején végigfektetett vonórúd szolgál, melyhez apró nyúlványok erösítvék; ezek beleakadnak a támasztórudakba és támasztékaikból kikapcsolják őket. A vonórúd mozgatása emelőgéppel történik; e mozgathatóságnak két