Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)
19. füzet
220 legesek közötti szelvényterületeket s' s" s'"-mal jelöljük, ha щ n 2 п г' n 2' n/' n 2" ... stb. az egyes függőlegesekben észlelt fordulatok számát s végre S az egész szelvény területét jelenti, akkor a szelvényben egy másodpercz alatt keresztül folyó víztömeget a Q = A + ..) + B.s képlet fejezi ki. Az A és В állandók meghatározására a Centre-csatornában Chálonnál kísérleteket tettek. A szárnyat hajócska elejére (1 m.-nvire a hajótesttől) erősítették úgy, hogy Об 08 m.-re sülyedt a vízbe és két emberrel vontatták a csatorna hosszában, hol 60 m. távolságban jelzörudak voltak kitűzve. Észlelték az időt és a fordulat számát, míg a hajó e 60 m. utat befutotta. Később Pitot-Darcy-féle csövei is történt tarázás. Folyóvízbe állították egymás mellé a szárnyat és Pitotcsövet. A csö megmutatta a sebességet, mialatt észlelték a fordulatok számát és az időt; ilyformán minden tényező ismeretes lett az állandók meghatározására. A fordulatok számát és a mért sebességet derékszögű koordinátarendszerre rakták föl. Ez ábrák segélyével a Baumgarten-féle csavarszárnyak egyenletét meg lehetett állapítani. Azonban az ábrák azt mutatták, hogy a kevés forgásszámnak megfelelő pontok nem helyezkednek egyenesbe és hogy csakis azon pontok közé lehet egyenest húzni, melyeknél a fordulás száma másodperczenkint 2-nél több volt. Észlelték azt is, hogy a másodperczenkénti 0'3 fordulatnál kevesebb fordulatok igen szabálytalanok és hogy oly sebességeket, melyek 0'3-nál kevesebb fordulatot adnak, csavarszárnynyal nem lehet mérni. A Saöne legtöbbször és legtöbb helyen oly kis sebességű, hogy a szárnynak igen kevés fordulatot ad s ezért a vele való mérés nagyon bizonytalan. A szárny sebességi vonala tehát felső egyenes részből és alsó görbe részből áll, de e görbe rész hajlása, tangenseinek irányváltozása igen csekély úgy, hogy e görbe rész a gyakorlatban kielégítő pontossággal egyenessel helyettesíthető. így tehát minden szárnyra két egyenletet lehet fölállítani, mely két egymást metsző egyenest fejez ki. Az egyik a kevés számú, másik a nagyobb számú fordulatoknak megfelelő sebességet adja. Hogy némely kísérletezők a szárny sebességi vonalát egyenesnek találták, onnan ered, hogy nem mértek a szárnynyal kis sebességnél és szárnyuk nem volt nagyon érzékeny. Minél érzékenyebb a szárny, annál inkább kitűnik a vonal alsó, csekély sebességhez tartozó részének görbesége. A Woltmann-féle síklapú szárnyak kevésbbé érzékenyek, mint a Baumgarten-féle csavarszárnyak. 7. Szemle. (Chronique.) A tengeri moszatok eltávolítása a sziklákról. A tengeri moszatok annyira belepik a sziklákat és tengeri építményeket, hogy újabb építkezések hozzájuk toldása csakis e moszatok eltávolítása után vihető végbe. A mészkövekről valahogy csak le lehet súrolni őket, de a gránitkövekről nehéz eltávolítani s ilyenkor a kő felszínét kalapácscsal kell megmunkálni. Marin mérnök igen előnyösen használta a moszatok eltávolítására a sósavat, melyet apály idején egyszerűen a sziklára öntött s azután erös kefével ledörzsölt; az eredmény kitűnő volt. A sósav a szénsavas meszet, mely a moszat kifejlődésének és fennmaradásának feltétele, támadja meg s ezzel együtt a moszat is tönkre megy.
