Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

20 í 8. Az Ardeche département folyóinak árvizeiről. (Mémoire sur les inondations des riviéres de 1'Ardéche.) írta: De Mardigny. Az Ardeche département a Rhone mellett fekszik és háromszög alakú; hegyes csúcsát északra fordítja; keletről a Rhone határolja, északnyugatról a Cévennek, melyeknek csúcsai 1200- 1500 m. magasak. A folyók, melyek a Cévennekböl erednek és délre folynak, hevesen zúdítják le árvizeiket a Rhöne-ba. Legnagyobb közülök az Ardéche, melynek vízgyűjtője 2429 km

2. Azok a folyók, mint pl. a Loire, melyek északra folynak, 10-szerte hosszabb útat tesznek meg a tengerig, mint a délre folyók, bár a Cévennek ugyanazon magaslataiból erednek. Ezért a déli folyók sokkal hevesebbek az északiaknál. A Rhone és a Cévennek között, ez utóbbira merőleges irányban két kereszthegyláncz vonul, melyek három főrészre osztják az Ardéche départementet: a Doux, az Érieux és az Ardéche medenczéire. Az Ardéche 119 km. hosszú. Felső völgye gránitsziklába vájt. Aubenas környékén völgye kiszélesül, de aztán majdnem torkolatáig mészsziklák közt, sokszor igen szűk szorulatban folyik. Árvizeit azok a vízerek hozzák, melyek a Cévennek gránitjából erednek; a többi, mészsziklából eredő folyók árvízhozománya jelentéktelen. Az Ardéche árvizei igen magasak, némely helyen a kisvíz fölé 17—19 m.-nyire emelkednek a sziklaszorulatokban. Árvizei gyakoriak; útakat, hidakat, házakat tesznek tönkre. Legnagyobb árvizei 1827-ben, 1846-ban és 1857-ben állottak elö. Kisvizei igen kevés hozományúak; Vallonnál 5 m

3-nek találták kisvizét; Chasseracnál gyakran egészen kiszárad. Árvizének legnagyobb hozománya Aubenasnál 3200 m

3, St.-Marlin d'Arc-nál, hol az Ardéche fölött természetes sziklahíd vezet át, 9660 m

3 s végre a beömlésnél 9600 m

3-t tesz ki. E köbmennyiségeket számítás útján hozták ki és Mardigny megjegyzi, hogy a valóságos vízhozomány valamivel kevesebb és hogy a beömlésnél 6720—7000 m

3-re tehető. Vallon és Saint-Martin között a folyónak 20 m. széles sziklahídja van, melynek ívmagassága 30 m. a kisvíz fölött és ívszélessége 59 m. E szorulatban 19'25 m. magasságra emelkedett föl az 1827-iki árvíz. Az Ardéche nagy árvizeinek okai a Cévennek oldalainak fátlan volta, a folyó erős esése és a mellékfolyóknak majdnem egyenlő hossza, mi az egyes árhullámok találkozását elősegíti, és a nagy esők. Némileg ellensúlyozza az esővíz lezúdulását a terrászos földmívelés. A folyó esése oly nagy, hogy óriási sziklatömböket görget felső szakaszán, a Rhöne-ba ömlésénél azonban csak kavicsokat görget. Árvizei hirtelen jönnek, óránkint 11-7—15 km.-t futnak be. Az évi esö átlagos mennyisége a medencze közepén mérve l-2794 m.-t tesz ki. Október, november, szeptember es május a legesösebbek s ezért kisvizei június-augusztusban vannak. 1827-ben 2'193 m. magas volt az esö mennyisége. 1827 október 9-én 21 óra alatt 0'792 m. magas esö esett, vagyis másodperczenkint és km

2-kint 10*5 m

3. Ily esőzés csak az egyenlítői vidékeken van. A legnagyobb árvizek szeptemberben vagy október első felében vannak. A nagy esőket a délkeleti szelek hozzák. A Rhone baloldali mellékfolyóinak árvizei, melyeket a délnyugati szelek hozta esők idéznek elö, vagy a tavaszi hóolvadáskor, vagy a novemberi nagy esőzéskor állanak elö; és így az Arűéche árvizei nem találkoznak a baloldali folyók árvizeivel. Nem volt még rá eset, hogy a Rhone és az Ardéche nagy árvizei találkoztak volna.