Vízügyi Közlemények, 1903 (19. füzet)

19. füzet

216 melyet akkor sütnek el, ha azt látják, hogy valamely hajó a veszedelembe megy. Néha a gömbök fehérre és feketére vannak festve. E világítótornyok hátrányai, hogy helyzetük nem fix; vihar esetén fényük vibráló, mozgó, gyönge, egyenlőtlen; és erös hullámzáskor, midőn leginkább kellene hatniok, a nagy hullámok eltakarják a fényt; végül az úszó világítótornyok évi fenntartása igen sokba kerül. Épen ezért elönvösebbek a fix világítótornyok, főként, az olcsó, csavarczölöpökre helyezettek. 2. Az árvizekről. (Mémoire sur les inondations.) írta: Valles. Vallés az árvizek kérdésénél felmerült vitában három dologról kiván szólani: 1-ször a víztartók hatásáról a közegészségre; 2-szor az erdők hatásáról az esőre és a víz lefolyására ; 3-szor az erdöirtás és erdősítés hatásáról az árvizekre és a talaj lemosására. a) A víztartók befolyása a közegészségre. Vannak olyan álló víztömegek, melyek egészségtelenek és vannak olyanok, melyek nem gyakorolnak káros befolyást az egészségre. A nagy közönség, a mérnökök egy része, köztük Vicát is, aggodalmukat fejezték ki, hogy a víztartók, melyeket a folyók felső völgyében létesítenek, károsak lesznek miazmás kigözölgéseik miatt a közegészségre. Azonban az egészségtelen állóvizek rendesen csak a lapályokón, erös napsugárnak kitett helyeken, nem nagy mélység mellett keletkeznek. A víztartók a hegyek között hidegebb klímának vannak alávetve és itt a vízmélység a lejtök meredeksége folytán sokkal kisebb helyen csekély, mint a lapályos területen; ezért van, hogy a hajózás érdekében eddig létesített rezervoárok sehol sem okoztak még járványos betegségeket. Az árvizek kisebbítésére szolgáló víztartók hasonló módon, a magas hegyek között volnának elhelye zendök s így ezek sem lennének egészségtelenek. Vannak azonban oly kellőleg elhelyezett tavak a hegyek közt is, melyek egészségtelenek; de káros hatásukat az emberi munkálkodás okozza. Ugyanis e tavak részint haltenyésztésre, részint gabonaés kendertermelésre szolgálnak. Mikor a medenczében víz van, az előző év piszokja, szerves maradványai a felszínen úsznak és rothadnak; mikor nincs víz benne, akkor a nedves felszínen szerves rothadás áll be. Ezért az ily váltakozó tógazdaság az egészségtelen és nem a tulajdonképeni tó. Különben Saint-Venant már régen kimutatta, hogy általában nem a tó egészségtelen, hanem rendesen partjainak kedvezőtlen, lapos alakja okozza a bajt. b) Az erdők hatása a lecsapódásokra és a viz lefolyására. Humboldt azt mondja, hogy az erdők a klimát hűvösebbé teszik; Arago pedig abban a nézetben van, hogy az erdők a körülményekhez képest kisebbítik, vagy nagyobbítják a téli hideget; végül Gay-Lussac azt mondja, hogy az erdők egyátlalán nem folynak be lényegesen a klímára és az erdöirtást még inkább talán kedvezőnek mondja a klimatológiai viszonyokra. A kérdés sokkal bonyolodottabb, hogysem határozott véleményt lehetne mondani, hogy kinek van igaza. Vallés két tételt állít föl: 1-ször hogy — különben egyenlő körülményeket föltételezve — az évi esö mennyisége a fátlan talajon nagyobb, mint az erdős talajon és 2-szor, hogy egyenlő esömennyiséget föltételezve, az erdős talajon nagyobb a felszíni vízfolyás, mint a mívelt talajon. E két állítás nagyban ellentmond a közvéleménynek s főként a Dausse állításának, melyet az «Annales» 1842-ik évfolyama közöl. De önmagában a két tétel is ellentmondónak vallja az erdők befolyását