Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

354 1870. . ELSŐ FÉLÉV. 1. Jelentés a császárság helyzetéről. (Exposé de la situation" de l'Empire.) A vízi útak hossza 1869-ben Francziaországban 12.330 km., ebből 7300 km. a folyókra, 4005 km. az állam tulajdonában levő csatornákra, 1025 km. engedményesek kezében levő csatornákra ésik;» 11.000 km. víziút egymással kapcsolatban van. 1869-ben folyókra 15 millió, csatornákra 8 millió frankot költött az állam. 1869-ben 48 tengeri kikötőben történtek munkálatok, melyek összesen 15 milliót vettek igénybe. A talajjavító munkálatokra 1869-ben 5,100.000 frankot, árvédelemre 3,900.000 frankót fordítottak. ч 2. Szemle. (Chronique.) a) A szuezi csatorna megnyitása. A csatornát 1869 nov. 17-én nyitották meg, bár a munkálatok még nem voltak készek mindenütt s némely szakaszokon 8 m. fenékmélység helyett csak 5 m. volt kiásva. A csatorna hossza 162 km., feneke 22 m. széles, lejtői 1 : 2-höz hajlottak. Ott, a hol tavakon, vagy mély helyeken megy át a csatorna, igen széles a vízszin ; míg mély bevágásokban csak 60 m. A csatornának a Közép-Tenger felé esö részén épült Port-Said, a Vörös tenger mellett Szuez, a csatorna közepe táján Izmaila. Mindhárom várost a Nilus csatornája látja el édesvízzel. Izmaila nagy homoksivatag közepén fekszik s virágzó oázis. A tavak, melyeken a csatorna átvezet, nagy kikötö helyül szolgálnak ; ezenkívül minden 10—12 km. távolságban kitérők vannak a hajók számára. A kiásás legnagyobb részét gözkotrógépek végezték. A földmozgósítás 75 millió m

3-t tett ki. Szueznél az árapály játéka 80 cm. ; nagy árapályé 1'5 m. ; azonban a dagály nem okoz a csatornában veszedelmet, mert az áramlás sebessége 0'8—1'3 m. csupán. Ha erös szél támad, 3'24 m.-re is fölmehet a tengerszin változása. A déli szelek a Vörös tengertől a Földközi tenger felé csinálnak áramlást, az északi szelek fordított irányban ; az áramlás a csatornában azért is egyetemes, mert az a szél, mely felduzzasztja a Vörös tengert, apadást okoz a Földközi tengerben. Ez áramlások és főként a szél, homokot visznek a csatornába ; de e homok mennyisége nem jelentékeny és a csatorna fenntartását nem: teszi nehézzé. A hajók a szük, 60 m. vízszin szélességű szakaszokon erös hullámokat vernek, melyek a partokat rongálják és ezért ily helyeken partbiztosítások válnak szükségessé. A csatornán való átkelés 15 órát és 20 perczet vesz igénybe, mert a bevágásokban csak 8—10 km. sebességgel haladhat a hajó. A csatornának 14 kanyarulata van, melyek közül kettő csak 1000 és 1700 m. sugarú s ezek a hajók mozgását feszélyezik. E helyeken bővítések szükségesek. A szél is akadályozza, bár ritkán, a hajózást. A csatornában, még a szűk szakaszokon is, nagy ügyelettel két nagy.^ hajó is elmehet, de ez koczkázattal jár. Egy nagy és egy kis hajó azonban könnyen elkerülheti egymást; ilyenkor a kis hajót ki horgonyozzák oldalt.