Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•339 tizáció költséget is számításba veszszük, úgy 1 m 8 0"478 frankba kerül. A kotró­géppel emelt iszap m 8-je 0'765 frankba jön. A szivattyúzott anyag fajsúlya 1175—1275 közt, a kotrott anyagé 1200—1430 közt változott. De a fajsúlykiilönbség tekintetbe­vételével is a szivattyúzás sokkal olcsóbb a kotrásnál. I.Î. A nyilt csatornákban mozgó vízre vonatkozó, Gauckler- és Prony-féle formuláknak alkalmazása. Note sur l'usage des formules de M. M. Gauckler et de Prony, relatives au mouvement de l'eau dans les canaux découverts.) Irta: Stopfer. Gauckler az «Annales» 1868. évi folyamában a nyilt csatornában mozgó vízre a következő két formulát állította föl: , 3 r— 4 ,— \ ív = v.]/B\J és \fv~= ß. \в melyek közül az első akkor alkalmazható, ha </, az esés nagyobb mint 0Ю0007, a másik, ha ennél kisebb. Prony pedig a kővetkező képletet adja : RJ=a U-\-b U 2 Stapfer a képletek összehasonlítása s főként a Gauckler fölállította második képlet helyességének kiismerése czéljából a Saint-Maur csatorna falazott szuterrén­jében kísérleteket tett. E kísérleteket kis-, közép- és nagyvíznél ejtette meg s arra a következtetésre jutott, hogy a Gauckler-féle formulák több kísérleten alapulván precízebbek, mint a Pronyé és hogy kevesebb pontosságú méréseknél a Prony-féle formula is jól használható. 1 4. Szemle. (Chronique.) A Szuez-csatorna munkálatai. A szuezi földszoros legkisebb szélessége Péluse és Szuez közt 120 km. Péluse és Damiette közt 80 km. hosszúságban tavak vannak, melyeket a Nilus oldalágai táplálnak. A csatorna e lagunákból indul ki és 42 km. hosszúságban húzódik délfelé a Manzalé tavon. Ezután 6 km. hosszúságban 1 m. magas felszinü földszalag következik, mely után ismét lagunákon vezet át a csa­tornanyom. A 60'5 km.-töl kezdve a terep lassan emelkedik és az El-Guisr platót alkotja; a csatorna itt 15 km. hosszúságban bevágásban halad, melynek legmaga­sabb pontja 17 m. a tenger fölött. Az El-Guisr után a terrénnek mély depressziója következik, a Timsah-, vagy Krokodilus-tó, melyet 9 km. hosszúságban szel át a csa­torna. Majd a Sérapeum nevü hát következik, melynek magassága 14 m. ; az átmet­szés hossza 11 km. Ezután 37'5 km. hosszúságban a keserű tavak következnek, majd a 8 m. magas Saluf magaslat, aztán a 2 m. magas szuezi síkság és végül a szuezi öblöt szegélyező lagúnák. A keserű tavaktól a Vöröstengerig 27 km. a hosz­szúság. A csatorna összes hossza 160 km. A két tenger nivója körülbelül egyenlő; a Vöröstengeré csak 16 cm.-rel magasabb a Középtengerénél. A talaj legnagyobb része homok és agyag és e kettő keveréke. A csatorna vízmélysége 8 m., szélessége a víz színében 58 m. a fenéken 22 m. 22*

Next

/
Thumbnails
Contents