Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•331 mesterséges csatornán folynak ide, részint az esővizek táplálják. Körülbelül 2950 h. a kiterjedése a rezervoár vízgyűjtő területének ; a csapadék nagysága 723 mm. évenként; a tározandó vízmennyiség 5,862.000 m

3. A gát hossza 332-5 m., magassága a fenéktől a gát tetején levő útig 8'82 m. Az út 0 7 m.-re van a normális víz nivója fölött és 1 m. magas mellvédövel ellátott. A parapet tetejétől az alapfal alsó lapja 11-32 m. mélyen van. A gáttest földből készült ; a víz felöl lépcsősen hajlott kőburkolattal. Minden lépcsőfok 3'1 m. magas és 5 m. széles. A lépcsők száma a talaj emelkedése szerint 3, 2, 1. Az alsó burkolatfal mély foggal nyúlik be a talajba. A gát teteje 6'00 m. széles, alja a legmélyebb helyen 36-8 m. A gátlest homokkal vegyes agyag, melyet hidraulikus mészszel kevertek. A föld tömésére hengert és döngölöket használtak. A földet 8 cm. vastag rétegenként terítették el, aztán megöntözték mésztejjel, vagy behintették mészporral és lehengerelték. A borítófalak 0-5 0'7 m. vastagok. A gát építésénél a talaj felsö rétegét a bírós talajig letisztogatták. S mivel a gát egy régi kisebb méretű gát helyén épült, a régi gát testét fölhasználták oly módon, hogy belső oldalát lépcsőzték, hogy a régi és új földanyag jól összetartson. A hátsó, (nem a vízfelöli) lejtőt. 12 in. mélységben köszivárgókkal szárították, hogy a mellső rész mindig száraz maradjon s a szivárgó víz lefolyást találhasson. E szivárgók csak esős időben adnak vizet, mikor is a töltéslejtőre hullott esőt vezetik el. A gát testét két műtárgy szakítja meg: 1. a vízkivétel és 2. a kiürítő és szabályozó készülék. A vízkivétel a gát egyik szélén zsilipekkel ellátott építmény, melyből a víz egy kis csatornán vezet el. A kiürítő szerkezet a völgy legmélyebb pontján van elhelyezve. Czélja a rezervoár kiürítése és benne a víz nívójának szabályozása. Ez utóbbi czélra szifon szolgál, melynek kisebb vége a tóvízzel közlekedik, hosszabb vége pedig kis rezervoárba szájazik ki úgy, hogy a nyilás mindig víz alatt legyen. A szifon teteje a megállapított legnagyobb víznivóban van elhelyezve. Mihelyt a tóban a víz e magasságot eléri, a szifon azonnal működésbe jön és mindaddig ömlik a víz belőle, mig a víz a normális nivóra le nem száll. Hogy több ne folyjon ki belőle, erre másik csö szolgál, mely azonnal levegőt vezet a szifon tetejébe, mihelyt a vízszin a normális alá száll. A szifon kettős; átmérőjük 0-7 m. ; a szabályozó csőé 0-15 és 0-10 m. Az egész szerkezet boltozott kútban van elhelyezve fagytól, jégtől menten A kútban azonkívül fenékáteresztö is van elhelyezve, melynek nyílása táblával elzárható. A két szifon teljes emésztése 6-6 m

s-re tehető. A csövekben a vízsebesség 9 m. mperczenkint. 6. Szemle. (Chronique.) a) Caligny vízmegtakarító készüléke a zsilipeléseknél. Régóta foglalkoznak a mérnökök oly készülékek feltalálásával, melyek czélja a hajózó csatornák zsilipjeinél a víz megtakarítása. Ha a bögét rosszul lehet táplálni s főként, ha a böge kurta, akkor megtörténik, hogy a víz gyorsan leapad a bögében a zsilipelések következtében. E bajon segítnek az u. n. takarékmedenczék, melyek a kamra vizének egy részét a kibocsátáskor tározzák, hogy aztán megint visszaadják a zsilipnek. Két ily takarék-medenczével és megfelelő komplikált eljárással 3/

4 részét lehet a zsilipvíznek megtakarítni. — Volt olyan gondolat is, hogy a kamra-zsilipet medenczével hozzák kapcsolatba, melyben óriási úszót föl- és letolhatunk s ezzel a vízszínt sülyeszthetjük és emelhetjük anélkül, hogy a kamrába egy csöpp friss vizet is engednénk stb.