Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•314 az együtthatók és a meder fala, meg a hidraulikus sugár közt egyszerűbb az összefüggés, mint azt Darcy és Bazin találták. Darcy megváltoztatta a Prony formuláját a következőkép : RJ=bl*, hol b nem állandó, hanem a és ß értékei а meder érdessége szerint változnak. Csövekben mozgó vízre, ha a csövekben már lerakódás történt 000051 0000

0065 R De a kísérleteknél a csövek, melyek e képlet felállításához vezettek 0-2432 m. átmérőnél nem voltak szélesebbek. Gauckler tanulmánya tárgyává tette, hogy az esés, sebesség és csőátmérő minő összefüggés szerint változik meg, ha különben a csö falának érdessége állandó marad. Hosszabb tapogatózás és kísérletezés után Gauckler a következő képletet állította föl : ,—• 1 i,— ъ

г i.— у V -J- i D у V — к \ D y J, hol г a középsebesség, D a csőátmérő, J a relativ esés és x az érdességi tényező. Azonban e képlet nem alkalmazható kapilláris csövekre, bol a sebesség 0 lesz, mielőtt az esés 0 lenne. Az x meghatározására kísérleteket tett Gauckler és azt nyerte, hogy új öntöttvas-csövekre ж = 6-625 ; régi, tisztított öntöttvas-csövekre a = 6T—6-3 а tisztítás mértéke szerint; üledékes csövekben x — 5'5 : kátrányozotl bádogvas-csövekben x = 7; húzott vascsövekben x 6—6"6. Azonban a víz hőmérséklete is nagyban befoly az emésztésre, kitágítván, vagy összehúzván a csöveket. Továbbá a víz nagyobb nyomás és sebesség mellett jobban simítja, kiegyenlíti a csö belsejét, mi szintén kedvezőbb az emésztésre. Ólomcsövekben x = 7 ; üvegcsöveknél x — 6-7. Nagyon szűk csövekre, hol a kapilláritást is tekintetbe kell venni, új képletet állít föl Gauckler, mely azonban a gyakorlatban nem igen nyer alkalmazást. A gyakorlatban a csövekben rendesen van lerakódás úgy, hogy a /v -j- } D 7= 5-5 \ÍI) . уJ képlet a legtöbb esetben megfelelő eredményeket ad. A nyilt csatornában folyó víz mozgása különbözik a csövekben mozgó vízétől. Mindazonáltal Gauckler azt hiszi, hogy a különbség nem akkora, mint Bazin gondolja és képletei mutatják. Gauckler a következő képletet állítja íöl csatornában mozgó vízre : Г— 3,— 4

r— у V —ctyR .y J, hol a a meder érdességétöl függ. Épnégyszögü csatornában, lia a falak czementböl valók, x 10; téglafalnál 8'9 ; kis kavicsos falnál 7-5; nagy kavicsos falnál 6-8; deszkafalnál 9—9'4; 0-1 m. távolságra léczezett deszkafalnál 8i—8'4; 0'5 m. távolságra léczezett deszkafalnál 6'6—6 7. Gauckler kísérleteket tett arra nézve is, hogy vájjon a nem változik-e a meder alakjával és kísérletei azt mutatták, hogy nem változik sem a középsugárral, sem a profil alakjával, sem az eséssel. E képlet jó