Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•315 eredményt adott nagy csatornákon tett próbáknál is. Azonban a képlet csak akkor ad jó eredményt, lia az esés nagyobb 0'0007-nél. Ha az esés kisebb, akkor Gauckler a következő képletet ajánlja : \ <• ß \Yr \./. Ez esetben czement- és faragottkö-medernél ß - 8'5—9 ; jó falazatnál ß = 8—8'5 ; földfenekii, falazott oldalú csatornánál ß — 7-7—8 ; földcsatornáknál ß — 7—7-7 : füvei benőtt oldalú földcsatornánál ß = 6'6—7; folyóknál ß = 6-3—7. E képleteket összehasonlítja más képletekkel számított és mért eredményekkel és eléggé jól össze­hangzóknak találja. Hogy Gauckler az esés miatt kétféle képletet állít loi, ez azért van, mert Darcy és Bazin csak nagyesésü csatornáknál próbálták ki képleteiket ; nagyesésnél a víz hömpölyögve folyik, kis esésnél a vízszálak kavargó mozgása kisebb; s míg az esetben a sebesség az esés négyzetgyökével arányos, ez esetben magával az eséssel. Az első képlettel számított eredmények igen összevágnak a Darcy-Bazin­féle képlettel, míg a kisesésü csatornákra az 1-sö képlet igen nagy eredményeket ad. Óhajtandónak tartja, hogy a Darey-Bazin-féle kísérleteket kisesésü szakaszokra is megejtsék. <». Mozgógrátrendszerek összehasonlító tanulmánya. (Étude comparative des divers systèmes de barrages mobiles.) Irta : Saint- Yves. Az «Annales» 1866. évi kötetében De Lagréné ismerteti a különböző mozgó­gátakat. A Poirée- rendszerű állványos gátak ellen több kifogást emel, melyekre Saint-Yves reflektál. Azt mondja, hogy a tűk elhelyezése 25 m. vízmagasságon felül is könnyű. Egy 4. ni. hosszú, 8 cm. négyzetü tű súlya csak 12—15 kg; a vele való bánás nem kerül sok fáradságba, mint azt De Lagréné állítja. A tűk kiemelése sem nehéz, még 3 m. vízesésnél sem. A kezelöhidat 0'6 m. szélesség helyett 0'9 m.-re nagyob­bították s így a rajta való munka kevesebb veszélylyel jár. Éjjel igen ritka esetben kell a gátat kezelni. Ami a bukás alatti kimosást illeti, az a tüsgátnál jóformán legkisebbre redukálható, mert a bukást nem kell egy pontra konczentrálni, hanem a tűk czélszerü kiszedésével az egész gátszélességre egyenletesen lehet elosztani. Az állványok lefektetését is könnyűnek mondja s a lefektetett állványok nem szolgál­nak hajózó akadályul. Az uszó tárgyaknak a gát fölötti összeverödése és rothadása Saint-Yves szerint legkevesebb bajt a Poirée-gátnál okoz, mert 2—3 tű felszedésével már át lehet engedni a megakadt testeket. A Chanoine-féle szisztémát nem tartja olyan előnyösnek, mint De Lagréné. A duzzasztást e táblákkal sem lehet fokozni túlságosan, mert a táblák biróssága és a kezelés könnyűsége szab határt a táblák és duzzasztás nagyságának. Aztán Saint­Yves a hajóról való kezelést veszedelmesebbnek tartja, mint a fix hídról valót. Az egyes táblák közötti 10 cm. széles ürt kitöltő 15 cm 2 nagyságú tűk kezelése igen nehéz. E tűk elhelyezése hajóról történik. De az önműködő táblák megközelí­tése a hajóval igen veszedelmes lehet, mert a táblák a víz löködésétöl elfordulhat­nak és a hajó a mélységbe sodródik. A táblák kilendülését lánczokkal mérsékelni lehet ugyan, de ennek megint igen kellemetlen következései vannak hirtelen árvíz

Next

/
Thumbnails
Contents