Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•313 eltávolították. Ha néhol ennek folytán a levegő erősen illant el, ott hígfolyós czementtel fecskendezték és tömték el a nyílásokat. Aztán lefektették az új betont, mely szintén hirtelen kötő volt. Ha az új betont lerakták és a munkálat készen volt, néhány óráig, míg a beton megkeményedett, a magas légnyomást a kamrában meghagyták. És miután így e csatornadarabot teljesen léghatlanná tették, a munkakamra egyik falát eltávolították és távolabb emeltek újat, a nélkül, hogy a légkamrát helyéből kimozdították volna. így mentek 30—30, 40—40 m.-enkint lejebi), míg 320 m. hosszú munkakamrát nyertek. A munkások nem igen szenvedtek a komprimált levegőtől, mely különben nem volt nagy nyomású. 4. Szemle. (Chronique.) a) Seine-et-Marne département talajcsövezései. 1867 január l-ig a départementban 19'5 ezer hektárt talajcsöveztek. 3'5 ezer h.-nál a ponts et chaussées mérnökei működtek és 2-5 ezer h.-nál vették igénybe a talajcsövezö hitelt 564.500 frank erejéig. A csövonalak távolsága 10—21 m., mélysége 1—1*3 m., a csövek átmérője 3—15 cm., ezer darab csö ára 22—300 frank, 1 h. talajcsövezés ára 235—330 frank közt változott. A talaj értéknövekedése a különböző müveléságak szerint 32—36»/

0. b) A Nilus vízelosztása Kairóban. Kairónak ivóvízzel való ellátása folyamatban van. A munkát 1866-ban kezdték meg. A városnak 4—500 ezer lakója van. A vizet a Nilus szolgáltatja, honnan gözszivaltyúk naponkint 30—40 ezer m

3 vizet vesznek ki és nyomnak föl a Mokaltan magaslaton 38 m. magasságban a tenger fölött elhelyezett szűrökhöz és rezervoárokhoz. A szűrökben árvízkor tetemes iszap marad hátra; a Nilus 1

0

,

0 iszapot is lebegtet. Ez iszapot trágyául használják. 5. A vezetékekben mozgó víz. (Du mouvement de l'eau dans les conduites.) írta : tiauckler. Dubuat a víz mozgására nézve két alapelvet állított föl: 1. A folyóvízmolekuláinak elevenereje a folyó felszínének esésétől ered. 2. Ha a víz egyenletesen mozog, a mozgató erő mindig egyenlő az ellenállással, mely reá hat. Azt is állította még, hogy az ellenállás, mely a vízmozgást egyenletessé teszi, független a nyomástól és így egész más természetű a súrlódás a víz és a meder fala közt, mint a szilárd testek közt. Ez alapelvekből bonyolódott képletet hozott le a csövekben mozgó víz sebességére ; de e képlet nem bizonyult elégge jónak. Prony elfogadta a Dubuat fölállította elveket, de föltételezte, hogy a meder falának természete nem befolyásolja a víz mozgását és hogy a mozgás az eséssel párhuzamos vékony rétegekben történik egyforma mozgással. О ezt a képletet állította föl: RJ=a U-\-b Г

2, hol R a hidr. sugár, J az esés és U a középsebesség ; a és b állandók, melyeket Dubuat kísérleteiből a legkisebb négyzetek elve szerint állapított meg. E képlet első alakjában nem a középsebesség, hanem a fenéken észlelt sebesség volt benn, de Prony föltételezte, hogy a közép- és fenéksebesség bizonyos összefüggésben vannak, tekintet nélkül a csatorna méreteire és esésére. Azonban a Prony formulája sem bizonyult helyesnek. Darcv és Bazin kísérletekkel mutatták ki, hogy a meder falának természete igen is befolyásolja a víz mozgását és hogy Prony formulájában az a és b változók a hidraulikus sugártól es a meder érdességétöl függenek. Gauckler azt hiszi, hogy