Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•308 12. A csonkított falazatú kamrazsilipekről. (Note sur les écluses tronquées en. maçonnerie.) Irta : Chevallier. Hollandiában néhány év óta olyan kamrazsilipeket készítenek, melyeknél a falazat igen csekély mértékű. Az ily zsilipeknél jóformán csak a két kapú és támasztékai számára van falazás, míg a kamra csak lejtős földfalakkal és földfenékkel készül. A kamra lejtőit fasinával burkolják. Ily formán a kamra mérete megnagyobbodik és a zsilipeléshez több víz szükséges, de a hátrányok a befektetés kevés költségével szemben igen jelentéktelenek. Némelykor még a kapuknál lévő fenékrészeket is teljesen fából készítik úgy, hogy csak az ellenfalak falazottak. Az első ily zsilipet Over-Yssel tartomány csatornáinál alkalmazták s azóta aztán több helyen is. Nieuwediep katonai kikötőnél igen nagyarányú ilyen csonkított falazatú zsilipet készítettek. 1868. ELSŐ FÉLÉV. 1. A császárság' közmunkaügyeinek állapota. (Jelentés a szenátus és törvényhozó testület részére.) (Exposé de la situation de l'empire présenté au sénat et au corps législatif.) (Név nélkül.) A belső hajózás tekintetében 1867-ben főként azokat a csatornákat és folyószakaszokat javították, melyek Párist összekapcsolják különböző tájakkal. Összesen 13,700.000 frankot fordítottak 1867-ben a víziútakra, ebből 3,800.000 frank a csatornákra, 9,900.000 frank a folyókra esik. A tengeri kikötőkre 1867-ben 115 millió frankot költöttek. Ez összeg 45 kikötőre és a világító szolgálatra esik. A talajjavító szolgálat főtevékenysége a mezei útak létesítésére és a lecsapólásokra irányult. A talaj csövezésre adott hitelt igen kevesen vették igénybe. A közlegelök értékesítése folyamatban van. Az ipari vízhasználatok száma emelkedett. S főként igen fontos haladást tett az öntözés ; a Neste, Verdon, Forez, Drac, SaintMartory csatornákon nevezetes munkálatokat hajtottak végre. 2. A meder alakja és a vízmélység- közötti összefüggés a változó medrű folyókbán. (Etude sur la corrélation entre la configuration du lit et la profondeur d'eau dans les rivières à fond mobile.) írta : Fargue. Van-e valami összefüggés a mozgó medrű folyó helyszínrajza és hosszanti metszete közt? Milyen ez az összefüggés? És a hajózás érdekében minő a legjobb mederalak és a legjobb folvási-irány ? E kérdésekkel foglalkozik Fargue. E czélból összegyűjtött egész sereg adatot, ezekből kikereste az állandó jelenségeket s aztán törvényekül állította föl őket. A Garonne hossza Gironde département szélétől Bordeauxig 70 km. A folyó középvizének ágya nem fix ; Gironde mezőváros és Barsac közt 22 km. hosszban