Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
•287 s ezért érdekes megtudni, hogy az átmérővel és magassággal együttesen miként változik a kút vízhozománya. Ha egy vízhozó földalatti réteget, melyben nyomás alatt folyik a víz, átfúrunk, fölszálló vízoszlopot kapunk. Ha a csö, melyben a víz fölszáll, elég magas, akkor lesz a csőben bizonyos nivó, meddig a víz a közlekedő edények törvénye szerint fölemelkedik benne s melyet egyensúlyi nivónak szoktak nevezni, s mely a piézométrikus nyomás nagyságát adja. На и = а csö keresztmetszete, Т г 0 = a sebesség másodperczenkint a csö H 0 magasságában lévő kifolyás-szelvényénél, g a szabadesés gyorsulása, P a piezométrikus nyomás és ismerjük a H 0 magasságban kifolyó q 0 — wV 0 vízmennyiséget, akkor a H 0 -|-h n magasságban kifolyó q n vízmennyiséget TT r r ыд , J'o ы 1 о 2~ "п Michal számításai szerint a q n — у?—.— i képlet fejezi ki megközelítőleg. л 0 -)- h n E képletből meghatározható A„-nek azon értéke p, mely mellett q n — 0; vagyis a p érték kifejezi a H a magasságban képzelt vízréteg piezométrikus nyomásának magasságát. E p értéket a képletbe hozva : тг 9 Ы p — h E képletekben a sebesség második hatványa a hozzácsatlakozó csekély értékű koefficiensek miatt el van hanyagolva. A képletekből látható, hogy a csö átmérője egyenes arányban áll a kifolyó víz mennyiségével. Azonban ez utóbbi szabály csak addig érvényes, míg a szelvénynagyság nem változtatja meg az ártézi víz járását úgy, hogy minden kútnál van egy csőátmérő, melynél a legtöbb víz folyik ki a kútból egy bizonyos magasság mellett. Michal e képleteket alkalmazza a grenelle-i és passy-i ártézi kútakra és a számított és megmért vízmennyiségek igen nagy megegyezést mutatnak. Ez eredményeket összehasonlítja Michal a Darcy képletével (mely két észleleten alapszik) nyerhető eredményekkel és azt tapasztalja, hogy az ö képletei valamivel pontosabbak. A Michal képleteinek föelönye, hogy csak egyetlen magasságnál kell megmérni a víztömeget, hogy bármely más magasságra nézve kiszámíthassuk. (>. Öntözések és tutajozás a Saint-Dié kerületben. (Notice sur les irrigations et le flottage, dans l'arrondissement de Saint-Dié.) Irta : Guèrard. A Saint-Dié kerület a Meurthe medenczéjéhez és a Bruche völgyéhez tartozik, mely a Rajna vízvidékének része. Kristályos közetek, szedimenter közetek, melyek többé-kevésbbé átalakult kristályos kőzetekből létesültek és végül vogézi homokkő alkotja a vidék talaját. A völgyek alluviumja, melyen a természetes rétek vannak, a szomszédos hegyek törmelékeiből létesültek. Legjobb rétek vannak a gránittalajok közelében, hol az öntözés kitűnő hatással van, vagyis a völgyek felső részein. A kerület 102.000 h. nagyságából 15 900 h. a rét. A rétek öntözését két módon teljesítik: 1. Kiveszik a forrás vagy patak vizét árkokba, melyek vízszintes nívóban követik a terrén hajlatait egymásfölött 4—5 m. távolságokban. Az árkokkal fölosztott rétzónák mindenike a fölötte lévő árokból kap vizet, mely felszínén végig csörgedezik. E módszert 10°/ 0-on felüli esésű terrénnél alkalmazzák. 2. A második módszer 1 °/ 0—esésű területeknél található fel, hol a völgyek szélesebbek és
