Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

200 a búvárnak a szabad levegőn való tartózkodása alkalmával nyitva marad. A légzésre szükséges levegőt kaucsukcsö segélyével légszivattyúval nyomják a sisakba ; a fölösleges levegő kifelé nyiló szelepen távozik el és buborékok alakjában száll a fölszínre. E buborékok, ha a víz tiszta, megmutatják, hogy a búvár hol dolgozik. Cette városban, a Legrand-híd alapozásának megjavításánál búvárokat használtak. A megrongált beton-alap állapotát is búvárok segélyével vették föl. A búvárok és a víz fölött lévő mérnök között az értesítések táblák segítségével történtek. A búvár a víz alatt igen jól fölírhatta kívánalmait vörös, vagy fekete krétával a táblára, melyet aztán fölhúztak. A búvár 4—5 órát lehetett víz alatt. A megrongált beton helyreállítására körülzárolást — a közlekedés megszakítása miatt — nem lehetett használni s ezért kellett a különben is igen olcsó buvármódszerhez fordulni, mely módszert különben ez alkalommal alkalmazták először. Azonban előbb kísérleteket tettek, hogy a búvárok el tudják-e azokat a kézi munkákat (betont önteni, czölöpöket fürészelni stb.) a víz alatt végezni, melyeket a levegőn tudnak. A kísérlet jól ütött ki és az alap javításához hozzáfoghattak. Az alapozást 62 m. hosszban, 4 m. magasságban és 0 5—2 m. szélességben kellett javítani. Ezenkívül még egy támasztófalat kellett víz alatt létesíteni és mesterséges betontömböket víz alatt czementmalterrel összekötni. A beton keverése pontonon történt, melyet a munkahely fölé vontattak ; a beton leeresztését szekrények segélyével eszközölték. A betonozáshoz nem készítettek palánkfalat, hanem mozgatható, továbbvihetö szekrényben történt a beton beöntése. E szekrény 2 m. széles volt és az ellenfalnak megfelelő hajlással volt ellátva; a szekrény külső felszínét egymásra tett 30 cm. magas vaslapok alkották, melyeket abban a mértékben raktak egymás fölé, a mint a betonozás előrehaladt. A szekrényhez kívülről kis mozgatható állvány volt erősítve, melyen a búvár foglalt helyet. A kotrást, a régi rossz beton eltávolítását, a betont tartó szekrénylemezek folytatólagos elhelyezését, a betonnak a sülyesztö szekrényből való kiöntését mind a búvár végezte. Ha egy réteg betont már lefektettek, akkor annak felszínére a búvár czementmaltert önt, melyet szintén szekrénykében bocsátanak le hozzá. Ha egy 2 m. széles zónát már elkészítettek, a munkálatot pár napig abbahagyják, míg a beton keménykedik, akkor a szekrényt elveszik és tovább helyezve folytatják a munkálatot. A falazás és betonozás köbmétere mindent beleszámítva ily eljárással 17752 frankba került. A Szajna Párisnál három föfolyó összetételéből áll, a tulajdonképeni Szajnából, az Yonneból és a Marneból. Az Yonne Montereaunál, a Marne Charentonnál Páris közelében egyesül a Szajnával. Az Yonne vízgyűjtője 10.297 km

2, a kis Szajnáé (a Szajna az Yonne beömléséig) 10.723 km

2. A két folyó az egyöntetű meteorologiai körülmények folytán egy időben 16. Az Yonne, Marne és Szajna árvizeiről. (Note sur les crues de l'Yonne, de la Marne et de la Seine.) írta : Chanoine.