Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

114 rúddal mindig az épen létező vizszín alatti fenékmélységet kapjuk úgy, hogy a fenék 0 pont alatti mélységét csak átszámítás után nyerjük. Ez átszámítást a szondáló rúd segélyével is végezhetjük, ha a rúdra mozoghatólag egy másik rudat erősítünk. E rudat annyira toljuk ki az első rúd végétől kiállólag, míg az az épen létező vízszín és a 0 vízszín közötti különbséget mutatja ; ez állásban aztán a rudat megerősítjük és e toldott szondálóval kezdünk mérni. így mindig a fenéknek a 0 víz alatti mélységét olvashatjuk le. 8. A Loire árvizeiről. (Notice sur l'inondation de la Loire des 17 et 18 octobre 1846, sur l'effet produit dans cette inondation par les digues de Pinay et de la Roche, sur l'époque et le but de la construction de ces digues et sur les moyens qui pourraient être employés pour diminuer la hauteur des crues de la Loire.) írta : Boulangé. 1846 október 17—18-án rendkívüli árvíz volt a Loire-on ; a lereboursi csapadékmérő azt mutatta, hogy okt. 15-ik estétől 18-ig reggelig 153 mm. eső esett. Az árvíz az addigi legnagyobb árvizeket is felülmulta. Ez árvizeknél megtörtént, hogy alsóbb helyeken előbb állott be az árhullám tetözése, mint a felsőbbekén és hogy alsóbb helyeken rövidebb ideig tartott az árvíz, mint a felsőbb helyeken. Ez ellenmondások az árvíz lehúzódásában azoknak az elgátolásoknak tulajdoníthatók, melyek a Loire felső szakaszán a vizet visszatartják, tározzák úgy, hogy az alsóbb helyen beömlő mellékfolyók (köztük az Allier) árhullámai előbb érkeznek a gyüjtömederbe, mielőtt a föfolyó árhulláma oda lejutna. E gátak, melyek a vizet így visszatartották, a 18. század elején épültek és a lakosság nem is tudta már rendeltetésüket, ; az 1846. évi árvíz azonban kimutatta fontosságukat. Boulangé a Loire felső szakaszán levő mellékfolyókon több ily gát létesítését javasolja. 9. A Campiiie-l>an foganatosított munkálatok. (Note sur les travaux exécutés dans la Campine.) írta : Pinondel de la Bertoche. A belga Campine nagy, mintegy 500.000 hektár kiterjedésű lapály a Meuse és Escaut között. A talaj mocsaras, turfás volt. Felül homok, alul kötött agyag. Szükségessé vált e síkság termővé tétele, hogy Belgium növekedő lakossága megélhessen. A feladatot úgy oldották meg, hogy a lapályon hajózó csatornát vezettek keresztül, melyet a Meuse iszapos vize táplált. E csatorna aztán öntöző vizet is szolgáltatott a síkságra és azt igen dúsan termővé tette.