Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

113 <î. A Grand-Lieu t6 kiszárításának és öntözésének terve. (Projet de dessèchement et d'irrigation du lac de Grand-Lieu.) írta : Vallès. A Grand-Lieu-tó nem messze fekszik Nantes városától, a Loire torkolatától. Kiterjedése 3600—4000 hektár a vizek állása szerint. A tó körül övcsatornát terveztek, mely a külsövizek befogadásán kivül hajózásra is alkalmas és azonkívül e csatornába emelik be gépekkel a tó vizét. A tó lecsapolásán kívül az öntözést is tervbe vették az övcsatorna vizével. A tóba a Boulogne és Ognon vízfolyások ömlöttek és belőle az Achenau- és Buzay-csatornák vitték el a vizet. Az övcsatornát oly méretekkel kellett tervezni, hogy benne 20 m. hajózó mélység legyen és hogy a külsövizeket közepes záporeső alkalmával levezetni tudja. E középzáporesö nagyságát bizonytalan számítások alapján 24 óránként 40 mm.-nek veszi Vallès. A GrandLieu-tó vízgyűjtő medenczéje 854,000.000 m

2; ebből a forrásvidékek kiterjedése 702,000.000 m

3. Vallès fölteszi Cottin de Melville után, hogy a 40 mm. esö i[

7-része a talajba szivárog és csak 0'017 m. vastag, a felszínen csörgedező vízréteg levezetése szükséges, ami 11,934.000 m

s víztömegnek felel meg. A felszíni csörgedezés tartamát, vagyis azt az időt, mely alatt e víztömeget a gyüjtömeder megemészti, a vízfolyás hosszával veszi arányosnak, így 680.400 mpercznek találja a csörgedezés idejét és ennélfogva 17'55 m

8-nek a levezetendő vízmennyiséget. A lecsapolást — a tó nem nem messze lévén a tengertől — az árapály tüneménye is befolyásolja. Vallès megállapítja a tó különböző vízállásainál a Buzay-csatornában lefolyó víz mennyiségét, hogy összehasonlíthassa az esö mennyiségéből nyert vízmennyiségével. Az övcsatorna fenekének szélességét 10 m.-re, oldallejtöit 1:2-höz hajlottaknak vette Vallès. Az emésztendő víztömeg nagyságából és a lehetséges keresztszelvény területéből kiszámítja a csatorna sebességét és esését; megállapítja a töltések magasságát. Ez övcsatorna azonban nemcsak a Boulogne és Ognon vízfolyások fölvételére szolgál, hanem a tó vizének befogadására is ; viszont a csatorna töltéseibe zsilipeket tervezett, hogy kivételes árvízkor a csatorna vizét a tó medenczéjébe bocsátani lehessen, nehogy a víz a töltést meghágja. Meghatározza Vallès a tóból kiemelendő vízmennyiséget és az erre szükséges gép nagyságát. Részletesen fejtegeti a tervezet kivitele esetén származó változásokat, a tó jelenlegi vízjárását és a munkálatok esetén történő változásokat. Az övcsatorna a külső és belsövizeket magába fogadván, azokat a Loireba viszi. A csatornát télen a külsövizek elegendően táplálják, azonban nyáron nem volna benne a hajózásra elegendő víz. Ily alkalommal megnyitják a Loireba vezető csatorna zsilipjeit s a tenger dagálya fölnyomja a Loire vizét az övcsatornába; apály idején tehát a vizek az övcsatornában tározódva maradnak. E tározott édesvizet igen könnyű a kiszáradt tófelszin öntözésére felhasználni. Vallès meghatározza a Loire-ból tározható és öntözésre felhasználható vízmennyiséget. Az öntözhető terület nagysága 800 hektár. Vallès úgy véli, hogy az övcsatornában az öntözés czéljaira 1'28 m.-ig lehetne sülyeszteni a vízszínt. A Loireba vezető zsilipek megnyitása a fölfelé hajózásnak is kedvez, mert a dagálylyal betóduló víz a hajókat fölfelé viszi. 7. Vízmélységmérő. (Note sur une nouvelle sonde à correcteur mobile.) írta: Guillet. A folyó vízmélységének meghatározásánál czélszerü a fenék kottáit a 0 vízszínre vonatkoztatva mérni meg. A közönséges decziméterekre osztott szondáló Vízügyi Közlemények XIX. 8