Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
104 vonalnál a Cordillerák 187'57 m.-nyire a tenger, vagyis 148-47 m.-re a Nicaragua-tó fölé emelkednek és Palma név alatt ismeretesek. Baily úgy hiszi, hogy egy 3517 m. hosszú alagúttal igen czélszerúen lehetne megoldani a Nicaragua-csatornát. Az alagút ez esetben rövidebb lenne, mint a Panama-szorosnál ; a St.-Juan-folyó csatornázása és a tervezett alagút esetleg kevesebbe is jöhetne a Panama-szoros csatornájánál. A Nicaragua-tó fölött 9-0 m. magasban a Managua-tó terül el, melyet szintén fel lehetne használni a csatorna czéljaira. Állítólag e tó fölött a vízválasztó csekély emelkedésű, de erre nézve nincsenek pozitív adatok. b) Garella megjegyzései. Garella úgy hiszi, hogy a Baily terve a Nicaragua-tavon keresztül költségesebb, mint az, mely a Panama-szoroson vezetne át. Az előbbi út 295 km. hosszú, míg az utóbbi csak 76 х/ 2 km. Itt is, ott is alagút szükséges a csatornához ; de a Nicaraguán át több zsilip és egy hosszú folyó csatornázása útján lehetne csak megoldani a kérdést, míg Panamánál ily nehézségek nincsenek. A csatorna táplálása is könynyebb Panamánál. Mindezekután azt hiszi Garella, hogy a Panama-szoros kedvezőbb lenne a csatornára nézve. Végül megjegyzi, hogy lia a Managua, vagy Leon-tö fölött a terrén egész lapos, amint azt a szemtanúk állítják, akkor ez az út lenne a legczélszerübb, bár itt a csatorna 495 km. hosszú lenne. 4. Rezervoárok a csatornák táplálására. (De l'emploi des réservoirs comme moyen d'alimentation des canaux de navigation.) a) Comoy levele Legromhoz. Comoy megjegyzi, hogy Legrom czikkéböl (Annales des Ponts et Chaussées 1845.) azt lehet kiolvasni, hogy a csatornák táplálására nem elég jók a rezervoárok és hogy folytonos áramlásból kell a csatornákat táplálni, tekintve a nagy elszivárgást, mely mutatkozni szokott; azonban Comoy kimutatja, hogy a rezervoárokkal való táplálásnak igen is megvan a maga fontossága s vannak esetek, mikor ez az egyedüli sikeres megoldás ; pl. ha igen különböző az a vízmennyiség, melyet valamely patak időnkint szolgáltat stb. b) Legrom levele Comoyhoz. Legrom teljesen elismeri Comoy igazságát és nem is akarta értekezésével a rezervoárokat kifogásolni. 5. Észrevételek eg-y természetes, nem vulkánikus eredetű puzzolánra. (Observations sur une note de M. Vicat, insérée dans les Annales des ponts et chaussées (1846) au sujet de la découverte d'une pouzzolane naturelle non volcanique.) írta : Berthault-Ducreux. Berthault-Ducreux megjegyzi Vicat-val szemben (lásd Vicat értekezését az Ann. des Ponts et Chaussées 1846 kötetében), hogy a nem vulkánikus eredetű természetes puzzolánt nem Vicat fedezte fel, hanem már régebben Berthier és ö is (Berthault-Ducreux) talált ily természetű földnemekre.
