Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

2» emeleten a maltert és kavicsot elegyítették úgy, hogy az anyagok buktató állványról hullottak alá; végül az alsó helyiségben a betonanyagot gyűjtötték össze. A beton szállítása vasúton történt. Krantz rnind a betonkészítö, mind a szállító eszközök költségvetését s a beton árát részletezi. 1845. I ELSŐ FÉLÉV. 1. A hajózó út megjavítása a Saôiienak Lyon és a rliôiie-rajiiai csatorna beszakadása közötti szakaszán. (Notice sur les travaux de perfectionnement de la navigation de la Saône, entre l'embouchure du canal du Rhône au Rhin et Lyon.) Irta : Laval. A Saônet a Centre csatorna a Loire-ral, a Bourgogne csatorna a Szajnával, a Bhóne-Bajna csatorna a Rajnával köti össze; ilyf'ormán a Saône kapcsolatban van a különböző folyók és csatornák útján az Északi tengerrel, La Manche csatornával, a Viscayai öböllel és a Földközi tengerrel. Ennélfogva elsőrendű közlekedő út. A Saônet rendesen három részre osztják : a Felsö-Saóne, Kis-Saône és NagySaône részekre. Esése az alsó szakaszon 7-55 cm. kilométerenkint. Mélysége változó, a medernek vannak mély medenczéi és magas fenékhátai ; a sellökön kisvízkor 0'35—075 m. mély a fenék. Partjai 2-8 m. - 4-80 m. közt változnak, árvizei 1—55 m. közt szoktak váltakozni, 1840-ben egy kivételes árvíz Lyonban 1065 m. magasságot ért el. Árvizei tavaszszal és öszszel állanak elö ; ez utóbbiak nagyobbak. A Kis-Saône szélessége 120, a Nagy-Saône szélessége 180 m. A Kis-Saône kisvízi hozománya 26 m

3, a Nagy-Saône-é Máconnál 60 m

3, Lyonnál 75 m

s. A hajózás régebben Gray és Châlon közt, sőt lejebb egész Lyonig lovakkal vontatott bárkákkal történt ; később Châlon és Lyon közt gözhajójáratokat rendeztek be nemcsak a teherhajók vontatására, hanem személyszállításra is. A hajózás akadályai kisvízkor a magas fenékhátak voltak. E fenékhátakon az elegendő mélység nyerésére két módszert alkalmaztak. Az egyik módot a KisSaône-on, a másik módot a Nagy-Saône-on alkalmazták. A Kis-Saône-on többféle tervezet merült föl a hajózás megjavítására : az esést 0'2 és 0-6 m.-es bukókkal akarták egyenletessé tenni, de ez czélra nem vezeteti ; a meder összeszűkítése a kis vízhozomány miatt szintén nem mutatkozott czélszeriinek ; oldalcsatornák költségesek és a mezőgazdaságra károsak leltek volna. Ezért egyedüli mód volt a folyónak gátakkal való csatornázása; e gátak mozgószerkezetüek Poirée rendszere szerint. Elég volt a Kis-Saóne hosszában 5 helyen alkalmazni ily mozgógátakat. E gátak közül 4-nek oldalcsatornája van, melyen kamrazsilipet alkalmaztak, hogy a hajók akadálytalanul meghághassák a gát okozta magassági különbséget. Ezenkívül a lefelé hajózás érdekében minden gáton áteresztőt is létesítettek. Laval röviden leírja azokat a kísérleteket, melyeket az ily mozgógátak duzzasztó távolságának meghatározására és a gátak lefektetéséhez szükséges idö megállapítására lettek. A gát és zsilip leírása; költségek.