Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
öö módosulnak, amint az összeszorítás kisebb, vagy nagyobb hosszaságra terjed ki és amint a csatornában áll, avagy folyik a víz. A rövid összeszorítás hidak alatt fordul elö. Ha a csatornában áll a víz, akkor két hátrány mutatkozik az ily helyen : 1. a hajó sebességének megkisebbedése az összeszorítás folytán előálló nagyobb súrlódás következtében, 2. a hajók veszteglése, ha egyszerre több érkezik az ily híd alá. Az előbbi hátrány csekély fontosságú, az utóbbira nézve Comoy részletes számításokat tesz, hogy a csatornák teljes forgalma mellett a hajóknak hány találkozása és mennyi időveszteség származhatik. Azonban, ha a csatornában víz folyik, — ami rendesen megtörténik, ha hosszú szakaszon egyetlen táplálócsatorna van, mikoris állandó folyást kell létesíteni, — akkor a hidak alatt fölfelé menő hajóknak igen nagy ellenállást kell legyözniök. Ezért igen előnyös a csatorna rövid szakaszainak külön-külön táplálása, ilv módon a vízfolyást meg lehet kisebbíteni. A hosszabb szakaszra terjedő összeszorítások, vagy valamely zsilip közelében vannak, vagy pedig oly távol a zsiliptől, hogy a zsilipelés nem sülyeszti le észrevehetöleg az összeszorított szakasz nivóját. Az aquaduc-ok rendesen zsilip közelében vannak ; zsilipeléskor az aquaduc-okban erős áramlás keletkezik, mert a hajók az aquaduc szelvényének nagy részét elfoglalják s a víz csak a szük szelvényen át közlekedhetik. A zsilip és aquaduc között rendesen kikötőt létesítenek a veszteglés számára. Comoy kiszámítja bizonyos feltételek mellett az aquaduc ama hosszát, mely még nem okoz lényeges zavart a hajózásban. Egymásután következő (kettős vagy hármas) zsilipek az összeszükített aquaduc alatt csak növelik még a nehézségeket. A hosszú és mély bevágások rendesen a vízválasztón vannak ; itt nincs érezhető vízfolyás, a hajók közlekedése nem oly sürü és ezért a származó nehézségek sem nagyon jelentékenyek; ily helyeken elég, ha bizonyos távolságban kitérőket létesítünk. Ha azonban a bevágás valamelyik oldalon van, úgy megtörténhetik, hogy erős vízfolyás keletkezhetik benne, mely a hajózást megakaszthatja. Alagutak rendesen a vízválasztón vannak; ily helyeken a legczélszerübb a hajóvonatokkal való közlekedés, mert az alagutakban nehéz volna kitérő helyeket csinálni. Ha az alagút és a két végén hozzá csatlakozó bevágás hosszú, naponként mindkét oldal felé egy-egy hajóvonatot lehet meneszteni ; kisebb alagutaknál két-két hajóvonat is lehetséges. Comoy még néhány megjegyzést tesz Gauthey egyik állításából kiindulva a zsilipelés tartamának a hajózásra való befolyását illetőleg és egy megjegyzést a zsilipek helytelen kezeléséből eredő vízveszteségre vonatkozólag. 4. Betonkészítés az algíri kikötőben. (Note sur divers procédés employés pour la fabrication du mortier et du béton sur les chantiers du port d'Alger.) Irta : Krantz. Az algiri kikötő építéséhez nagy mennyiségű beton vált szükségessé s a beton megkészítésére külön házat, továbbvitelére pedig külön szállító eszközöket készítettek. Krantz részletesen leírja a beton készítésére szolgáló házat, mely négy emeletből állott. A felső emelet az anyagok összehordására szolgált ; ez alatt a malterkeverö emelet volt, hol keverő gépek végezték a munkát; majd a betonkészítö
