Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)
3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke
43 п IIa а — viszonyt egy derékszögű koordináta rendszer abszcisszájául és а (II—h) kifejezést ordinátájául rakjuk fel, akkor hiperbolaszerü görbét kapunk. E hiperbola H H egyik végérintöjét 1 fejezi ki, másik végérintöjét pedig — = oo kifejezés adja meg, mikor is h = о. A kísérlet azt mutatja, hogy h akkor = o, lia H = 1'6 ~ 24) mm., vagyis középértékben 1-8 mm. És így a hiperbola egyenlete — (H— h — 1'8) = с. A kísérletbeigazolta, hogy а с állandó értéke 1 319. Ha E-vel jelöljük a nyíláson másodperczenkint kifolyó tényleges vízmennyiséget D-vel a számított vízmennyiséget, 1-lel a nyílás szélességét, «-val a nyílás magasságát, /í-val a vízoszlop magasságát a nyílás aljától mérve oly távolságban a nyílástól, hol a vízszínében meg behajlás nem mutatkozik és g a szabadesés gyorsulása, к pedig az ^ viszony : akkor a minden oldalról határolt nyílásra a következő képletek állíthatók fel : D = 1. а у 2 g h és = к ; a fönt szabad nyílásra pedig : D = 1 h. j/2~gh és -j^- = k. k-nak az összehúzódás-tényezőjének értékét a határolt szelvényű nyílásra nézve Ü'569-töl 0.706-ig változónak találták. E változást Lesbros grafikailag is kitünteti és képletet is ad róla. k-nak értéke a szabad átbukás esetén 0'3888-tól 0'4149-ig változik. E változást is grafikailag tünteti ki Lesbros és képletet is ad róla. S. A folyó víz permanens mozgása. (De la théorie du mouvement permanent des eaux courantes et de ses applications à la solution de plusieurs problèmes d'hydraulique.) írta : Vauthier. Ha a folyó víz nem súrlódnék és nem tapadna a meder falához, akkor sebességét a V = \ 2 g h képlet fejezné ki. Ha az esés és a meder mindenütt egyforma (így a víz súrlódása is egyforma minden profilban) s a folyó víz mperczenkénti tömege nem változik, akkor a víz mozgása egyenletes (uniform) ; a nehézségi erő g gyorsulása nem fog jelentkezni a vízmozgás gyorsulásában, a mennyiben a súrlódás a mozgást egyenletessé teszi. De ha a meder alakja változó, a súrlódás és így a sebesség is változó profilonkint s csak egyedül a víztömeg marad állandónak, akkor permanens mozgást kapunk. Ilyenkor a sebesség fordított arányban van a profil területével. A permanens mozgás törvényének levezetésénél feltételezi Vauthier, hogy a vizszín esése két részből áll ; az egyik része az esésnek olyan, melynél a sebesség nem növekszik és a vízmolekulának csak olyan sebességet ad, mint a minő a szomszédos elemnek van; a másik része az esésnek aztán a sebesség változását idézi elő. Az esésnek ily forma szétválasztásából fölállítja a víz mozgásának egyenletét. E képletet aztán különböző alkalmazásban mutatja be Vauthier.
