Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

44 9. A duzzasztott víz nívójának alakja. (Mémoire sur l'établissement de la formule qui donne la figure des remous, et sur la correction qu'on doit y introduire pour tenir compte des différences de vitesse dans les divers points d'une même section d'un courant.) írta : Coriolis. Coriolis a munka és eleven erő egyenlő értékéből lehozza a víz permanens mozgásának képleteit és alkalmazza őket a duzzasztás vonalának meghatározására Kimutatja, hogy Vauthier némi elhanyagolással hozta le formuláját s hogy a föhiba onnan van, hogy Vauthier a középsebességgel számított eleveneröt egyenlőnek vette a víz tényleges elevenerejével, mely utóbbi l"ll-szerte nagyobb az előbbinél. MÁSODIK FÉLÉV. ÍO. A liuelg-oat-i bánya szivattyúja. (Mémoire sur les machines à colonne d'eau de la mine d'Huelgoat ; concession de Poullasuen [Finistère].) I rta : Juncker. A huelgoati bányában igen sok bajt okozott a talajvíz. Bö források fakadtak itt föl, melyeknek eltávolítása nehéz volt ; a víz gálicztartalma csak növelte a bajt. Az Aulne folyó 1520 kgm. eleveneröt tud a bánya részére szolgáltatni. Ez eleven erő egy részét a bányamüvek hajtására, nagy részét a bányavíz szivattyúzására használták. A kiemelendő bányavíz perczenként 1-792 m

3-t tett ki és e vizet 230 m. magasra kellett emelni. Bendelkezésre állott tehát az Aulne folyó mozgató ereje és ez eleveneröt a bányavíz fölhúzására kellett használni. Az Aulne vize dugattyú-szerkezetet tartott mozgásban ; alkalmas regulátor a mozgató vizet majd a dugattyú alá, majd a dugattyú fölé vezette. E dugattyú aztán összeköttetésben állott vasrudak segélyével a bánya alján elhelyezett szívatytyúval. E szivattyú dugattyúja tehát föl és alá járt a szerint, a mint a motor dugatytyúja mozgott. A szivattyú nyomócsövén aztán a bányavíz a szabadba ömlött. Két motor és két szivattyú volt egymás mellett elhelyezve. Az összes szerkezetek részletes leírása 11. A víz színének duzzadása hidaknál, árvízkor. (Note sur les différences des niveaux simultanés que peuvent prendre les eaux d'une rivière aux abords d'un pont pendant une grande crue.) írta : Vicat. Az 1833. év február havában óriási árvíz volt a Dordogne folyón. Ez alkalommal Vicat észleleteket tett a souillac-i hídnál a vízszínének magasságára nézve. Azt tapasztalta, hogy a folyó medrében a hídnál alacsonyabb a víz nivőja, mint a völgyben, melyet a hídon átvezető és a legnagyobb víz fölé emelkedő út keresztben hasít. A legérdekesebb tüneményeket a pilléreknél tapasztalta. A duzzadás a pilléifelső részén 1-125 m. volt, vagyis a pillér alsó részénél a vízszín ennyivel alacsonyabb volt, mint a felsőnél; továbbá a pillér felső oldalánál a víz 2'62 m. mély besülyedést mutatott a pillér felső részénél levő duzzasztott vízhez képest.