Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

71 A város lakosainak száma 1898. évi április hó 1-én 54.000 volt s miután a frauenhaagi szivattyútelep összesen 2,535.519 m

3 szennyvizet szállított az 1897/98. számadó évben a területre, belőle fejenként és évenként 46"954 m

3, fejenként és naponként átlag 125 liter esik. Ezzel szemben a vízvezetéki vízfogyasztás fejenként és naponként átlag 87 liter volt. A felsorolt adatokból láthatólag minden ha. területre 18.922 m

8 szennyvíz jutott megfelelvén kerekszámban 403 lakosra eső vízmennyiségnek. Az évi átlagos elárasztás tehát 1-892 m. Nagy sajnálattal kell konstatálnom, hogy a szennyvíz mikénti megtisztulására elemzésadatokat nem szerezhettem, azt azonban saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy a szemre ugyan kristálytiszta talajcső víz minden bizonynyal tartalmaz még némi szerves anyagot, mert a lecsapoló árkok mind nagymennyiségű algákkal vannak benépesedve. Nyert értesülésem szerint a tisztulás foka minden tekintetben kielégítő. Áttérve most már a teleppel összekötött befektetésekre és a jövedelmezőségre, a terület vételára a még öntözésre be nem rendezett erdőterületekkel együtt 256.131 márka, a berendezés költsége 366.470 márka volt, melyekhez még 18.529 márka munkavezető és felügyeleti költség járult. Ezek szerint tehát az összes befektetés 641.130 márka. Az öntözést 1894. május hó 1-én kezdték meg; az eleinte részint bér-, részint saját gazdaság bevétele az 1894/95. számadó évben 5.389*70 márka, a kiadás pedig 6.858-47 márka volt, vagyis a telep tiszta jövedelmet nem hozott, de sőt ráfizetést igényelt. Az 1895/96. számadó év 7.848 márka bevétellel, és 10.180 márka kiadással, az 1896/97. számadó év 10.986 márka bevétellel, 9.362 márka kiadással, az 1897/98. számadó év 13.499 márka bevétellel, 10.609 márka kiadással járt, vagyis a két utolsó évben némi csekély tiszta jövedelem mutatkozott, mely 1897/98-ban a befektetett tőke 0*45°/

0-os jövedelmének felelt meg. A jövedelmezőség jelzett változása ez esetben feltétlenül nyilvánvaló és okát az öntözések gazdasági kezeléséről szóló részben bőven ki fogom fejteni, azért itten csak annyit említek meg, hogy újonnan berendezett öntözésnél a a negyedik év tiszta jövedelme minden kívánalmat kielégíthet s hogy a jövedelmezőség emelkedése a haszonbér emelkedésének következménye. Az összesen berendezett 134 ha. terület minden morgenjáért 1898/99-ben már átlag 30 márka haszonbért fizettek a bérlők s így a bevétel, beleszámítva az egyéb használatok diját, 16.997 márka volt 8.000 márka kiadással szemben, vagyis a tiszta jövedelem 8.997 márkát tett ki, megfelelvén a befektetett tőke 1-43%-os jövedelmezőségének. A város az állandónak felvett 8-000 márka évi kiadás mellett 1899/900-ra 18.000 márka bevételt irányozott elő, de bizonyára el fogja érni 20.000-et, s reméli egyúttal azt is, hogy a követett rendszer mellett a morgenonként fizetett haszonbér átlaga rövid pár év alatt el fogja érni a 60—100 márkát és a város tiszta jövedelme a befektetett tőke kamatai nélkül 31.000—45.000 márka leend, mely azután már nemcsak nagy gazdasági haszonról, hanem arról is tesz tanúbizonyságot, hogy a város az adott viszonyok között kitűnően eltalálta a módot melylyel a birtok jövedelmezőségének legnagyobb fokát biztosíthatja. Az öntözés kezelését egy, a városfizette öntözőmester, 4 öntöző-őr és egy árokőr végzi.