Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

65 AtUcujuzajxs. JÍwxWfet^-. Aoősz^tóót-" ; ' J -to ctcnbdr I. ! 26. ábra. rendszeres kezelésnek nagy akadálya, igyekeznek részekre osztásukkal belőlük kisebb terjedelmű parczellákat nyerni. Az öntözött területre évenként vezetett víz mennyiségére és a lakosságra vonatkozó adatokat a következő oldalon lévő 16. számú táblázat tartalmazza. Ebből láthatólag a szivattyúzásnak 1890. évi október hó 1-én történt megindítása óta mind a csatornázásba kapcsolt telkek és lakosaik száma, mind a szennyvíz mennyisége is jelentékenyen felemelkedett. A hirtelen emelkedés oka pedig részben az, hogy a csatornázás keretébe a szomszédos idegen városok egy részét is bevonták, részben pedig az, hogy a város lakosságának száma rendkívül rohamosan növekedett. jy&e* eóZ/bo ^oißisfts: У^О/Р/УХ^ТП^ЬоХ-^Ь. A fenti táblázat még két érdekes adatot tartalmaz és pedig a vízvezetéki vízfogyasztás és a csatornavíz közötti, valamint a csatornavíz és a belőle az aknában és a szivattyútelepek kútjaiban lerakódott iszap viszonyát, illetve mennyiségét. A vízvezetéki víz és a csatornalé naponkénti és fejenkénti mennyisége közti különbözet ugyanazon okokra vezethető vissza, mint Berlinben. Az öntözött területnek a vízmennyiséghez való viszonyát és a kezeléssel összefüggő adatokat a 67. oldalon lévő 17. számú táblázat tartalmazza. Bár a vízmennyiség rendkívül emelkedett, a terület 1893—97 között nem változott s neki tulajdonítható, hogy az évi átlagos elárasztás magassága 1893-tól 1897-ig 2.310 m.-ről 3-880 m.-re emelkedett s az 1898/99. számadó évben már meghaladta a 4 métert. Vízügyi Közlemények XVII. 5