Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

66 16. számú táblázat. Számadó év A csatornázáshoz csatolt telkek A szivattyúzott víz A szivattyúzott vízből 1 lakosra esik Aszirattyú állomások és az aknákban összegyűlt iszap Az iszap és szennyvízviszonya Jegyzet Számadó év száma lakossága évenként naponként telkenként évenként naponként Aszirattyú állomások és az aknákban összegyűlt iszap Az iszap és szennyvízviszonya Jegyzet Számadó év száma lakossága köb m é t e г 1 i t e r m

3 Az iszap és szennyvízviszonya Jegyzet 1890/91.* ? ? 602.278 3.348 ? 9 ? ? ? S о S s — О) о " 1891/92. ? ? 2,310,308 6.330 ? ? ? ? ? .890. ю 5 1892/93. ? ? 3,542.985 9.724 ? ? ? ? ? -яЗ -Я Ф . 1893/94. 1.440 ? 3,781.438 10.360 2.626 ? ? 992 1: 3812 >• • Isa ЬО-Ф 'Ф 1894/95. 2.475 154.000 4,386.805 12.019 1.773 28-485 78-0 1.402 1 : 3128-96 Я e > S =2 В-% .ало 1895/96. 3.332 176.000 5,080.271 13.881 1.52b 28-865 79-0 1.596 1:3183 13 . 3 <! -о я Со = 1896/97.** 3.759 190.000 6,358.778 17.439 1.692 33-467 91-6 1.712 1 : 3714-24 * О -Ф * ю ^ -К A táblázatból láthatólag az 1894/95. számadó év végéig a terület két főrészre volt osztva és pedig rendesen öntözött és nem rendesen öntözött részre, minek magyarázatául az szolgál, hogy a talaj nagy áteresztő képessége mellett addig a vízmennyiség elegendő nem volt s az összes területnek több mint harmadrészét csakis a téli időszakon át öntözték. Ezen állapot az 1895/96. számadó évben a vízmennyiség nagymérvű megszaporodása folytán megváltozott s a téli medenczéket is eredeti rendeltetésüktől elvonván, a rendszeres üzembe illesztették be. Az évi átlagos elárasztás és az egy hektárra eső lakosok száma jelenleg már oly magas lévén, hogy fokozása sem higiénikus, sem pedig gazdasági szempontból többé czélszerűnek nem mondható, a város már 1898-ban megkezdette a még rendelkezésére állott terület fokozatos berendezését s mint értesültem, a területet állandóan oly nagyságban szándékozik tartani, hogy az 1 ha.-ra jutó szennyvíz mennyisége a 40.000 m

3-t, illetve az elárasztás a 4 m.-t ne haladja meg. Hogy pedig továbbá a város rohamos fejlődésével kapcsolatban az öntözés túlnagy terjedelművé ne váljék, jelenleg az úgynevezett Dibdin-Schwederféle biológikus rendszerrel kísérleteznek, mely kísérletekre nagy összeget szavaztak meg s melyeknek sikerültével a vizet lebegő részeitől megfosztván, a nitrogénnek ammóniákká, a kénnek kénsavvá való átalakulása és a szerves szennyezésnek eltávolítása után minden valószínűség szerint oly módon fogják az üzemet átalakítani, hogy magasabb évi elárasztást engednek meg. A szennyvíznek az öntözött területen való megtisztulására rendszeres és folytonos vegyvizsgálatok nem történtek, miután az eddigiek eredménye szerint a tisztulás mértéke nemcsak kielégítő, hanem egyúttal kiváló is. A szennyvíznek elemzései nagyjában ugyanazokat az adatokat szolgáltatják, mint Berlinben, kivéve azt, hogy a lebegő anyagok, a klór és kénsav mennyisége kisebb. A talaj csővíz elemzései továbbá azt mutatják, hogy a nitrogénvegyületnek salétromsavvá való teljes átváltozása a vizsgált esetek mindegyikében teljesen megtörtént, s hogy a talajvíz 100.000 s. részében lévő szerves anyagok oxidálásához szükséges kameleon mennyisége 0'38—1 '79 s. r. vagyis oly kevés, hogy a tisztulás mértéke ellen kifogást tenni nem lehet. Az összes kénsavtartalom