Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

39 helyek csak akkor vehetők észre, ha az igen áteresztő talaj az öntözés után valami rendellenességet mutat. Bármily alakban jelentkezik is a rendellenesség, minden esetben igen sok munka végzendő, a mely mind elesik akkor, ha a talajcső-vonalak mindegyike külön kiszájazással ellátott. Könnyen elképzelhető ezek után, hogy a talajcsövezés fenntartása a hangoztatott elv figyelmen kívül hagyása mellett mibe kerül. A most említetten kívül még egy más körülményre is felhívta Spinola úr figyelmemet. Ugyanis a szennyvíz-tisztítással kapcsolatos talajcsövezés kivitele alkalmával igen sok esetben jön a tervező abba a kényszerhelyzetbe, hogy nagy esésű •(SÍ^L ^yrtt&zèo JvifyoÁ^ó /DxeLqb&vricfí'tUerui&zéöe. to

ji

Hii I : ! ' J

e : 1 ! 1 ^ 22

III. ábra. talajcsőszakasz után kis esésűt kénytelen alkalmazni. Az esések e hirtelen való megtörése finom szemcséjű, homokos talajnál igen kellemetlen következménynyel jár, amennyiben a talajcsövekbe bejutó finom homok a töréspontokat — mint a berlini öntözések példája is mutatja — könnyen eldugja. Ilyen esetekben Spinola úr szerint lehetőleg arra kell törekedni, hogy a talajcsövek hirtelen esés változását lehetőleg körívszerű átmenettel helyettesítsük, vagy pedig ami még jobb, a nagy esésű vonalakat lehetőleg külön vezessük bele a nyilt árokba. A közölt adatok a tervekkel kapcsolatban most már teljesen világos képét adják annak, hogy Berlinben mily módon történik az öntözés? A városi szivattyúteleppekkel a nyomócső-hálózatba szorított s lehetőleg állandó nyomás alatt álló víz a közbeigtatott kieresztő szelepeken keresztül a