Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)
A városi szennyvizek tisztítása
33 A bevételt a kiadásból levonva, 23.827-12 márka hiány van, vagyis az 1 lakosra esö szennyvíz megtisztítása kerekszámban 6 pfennigbe kerül. Ha azonban a befektetett tőke kamatjára a szivattyúállomásoknál 8%-ot, a többieknél 4°/ 0-ot számítunk, vagyis összesen 206.800 márkát veszünk fel és ezt is a kiadások közé soroljuk, akkor a hiány 230.627-12 márka lévén, a szennyvizeknek ártalmatlanná tétele évenkint és fejenkint 0'58 márkába kerül. Ha pedig számításainkat arra az alapra helyezzük, hogy a zehndelbergi szivattyútelep, valamint a nyomócső és az Odera alatti szifoncső költségei az öntözést sem a beruházásnál, sem pedig az üzemnél nem terhelik, úgy sokkal helyesebben járunk el, mert a szennyvíznek az ártalmatlanná tétel helyére való szállítását tőkéjével és üzemköltségeivel az öntözést helyes alapon terhelni nem lehet és sokkal inkább megfelel a dolog természetének, ha a szállítás költségeit magához a csatornázáshoz csatoljuk. Ilyen módon számítva : I. Befektetés: A birtok vételára ... ... ... ... ... ... ... ... 1,686.015 márka. Az idomítás, talaj csövezés, főöntöző és főlecsapoló, valamint a területre vezető út költsége ... ... ... ... ... ... 1,301.542 « Összesen ... ... 2,987.557 márka. II. Üzemköltség- : Zsilipek és utak fenntartása, fizetések, bérek, terhek, szolgálmányok ... ... ... ... ... ... ... ... 14.273'26 márka. III. Bevételek: Bérleti felesleg és ideális haszon ... ... ... ... 32.155*14 márka. Levonva most már a bevételből a kiadást, 17.881-88 gazdasági haszon adódik ki, mely a befektetett tőke O'6°l 0-os kamatjának felel meg. Azt hiszem a rentábilis számításnak ezen módja a leghelyesebb, mert pl. a birtok megszerzés- és amortizáczió-költségeit a kia dások rovatába felvenni nem lehet, hiszen ez nem olyan természetű, mint pl. valamely építmény, hogy bizonyos idő elteltével megújításáról kelljen gondoskodni és e végből tőkét kelljen gyűjteni. A birtok folytonos hasznavehetőségét a folytonos fentartás biztosítja, melynek költségei az öntözés üzemköltségeiben amúgy is szerepelnek. Hogy pedig a legutóbb kiszámított jövedelmezőség oly csekély, arra elegendő magyarázat a haszonbérnek csekély volta, mely megmenti ugyan a várost az öntözésre való ráfizetéstől, de tulajdonképen csak arra szolgál, hogy a bérlő rövid idő alatt dúsgazdag ember legyen. Nem kell reá egyebet említenem, mint azt, hogy az albérlők morgenonként (egy morgen = 1[ i hektár) a főbérlőnek 50 márkát fizetnek, vagyis ugyanannyit, a mennyit az előbbi 1 hektárért fizet. E körülménynek általános és részletes magyarázatát e jelentés gazdasági részének tartván fenn, itt még csak azt említem meg, hogy az eredeti szerződés fennmaradása esetén minden bizonynyal legalább 140.000 márkái tenne ki a bevétel, miből 14,273 márka kiadást levonva, legkevesebb 125.000 márka tiszta jövedelemnek, vagyis a befektetett tőke 4'2 0/ 0-os jövedelmezőségének felelne meg, melylyel ilyen költségesen berendezett birtoknál meg lehetne elégedni. Vízügyi Közlemények XVII. 3
