Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)
A városi szennyvizek tisztítása
32 E mellett köteles lett volna a bérlő a természetes földekért 50 márka hektáronkénti haszonbért fizetni. A most közölt adatok kedvezőek lettek volna, de a bérlő, a ki azonos volt a területet berendező vállalkozóval, időközben megbukott s a város kénytelen volt új bérlőt keresni. Az 1884-ben hirdetett nyilvános pályázat alapján a területet két főbérlőnek adták ki, kik az árkokért, töltésekért és utakért 33'5—50 márkát, az öntözött részekért pedig 80—110 márkát fizettek hektáronként. Az előbbi és utóbbi egységárak közötti különbözet nagyon szembeötlő, s miután könnyen azt a hiedelmet keltheti az olvasóban, hogy oka magában az öntözésben keresendő, kötelességemnek tartom erre vonatkozólag egy néhány felvilágosító észrevétel megtételét. Mint jelentésem végén az öntözések gazdasági szempontból való méltatásánál bővebben kifejtem, a városi szennyvízöntözések csakis akkor járnak kellő haszonnal, ha egyetlen bérlő, vagy gazda mellett nagy forgó tőke áll rendelkezésre s az illető nem kénytelen olyan takarékoskodással élni, mely közönséges gazdálkodásnál még tűrhető, de öntözésnél megboszulja magát. Ha pedig nem egyetlen gazda kezeli a birtokot, hanem kis emberek között van felosztva és bérbe adva, s a bérlő többet vállal magára, mint a mennyit idegen munkaerő és adósságcsinálás nélkül megmunkálni képes, a kezelés éppen úgy megboszulja magát, mint az első esetben. A most előadottak rögtön megmagyarázzák a jövedelmezőségnek említett fogyatkozását s ha hozzáteszem még, hogy a városi csatornavizekkel öntözött talajokon való gazdálkodás elvei jórészben eltérnek a közönséges gazdaságokétól, a bércsökkenés oka nyilvánvaló. A fentebb említett második bérlet 1896. év végén lejárván, a 12 évre kötött újabb bérszerződés alapján a város 1 ha. nem öntözött földért, az árkok és utak kizárásával, 30—40 márkát, 1 ha. öntözött földért 55—68 márkát kapott s kap jelenleg is. Ezen az alapon a bérlő fizette összeg az adók és egyéb szolgálmányok levonásával az 1897/98. számadó évben 29.155 14 márkát tett csak ki. Ha tehát ezek után megkísértjük a jövedelmezőség összeállítását, az az 1897/98. számadó évben következőképen alakult: Beruházás : A birtok összes értéke . — — — — — 1,686.015 márka Berendező költség a nyomócsővel, főöntöző, főlecsapoló csatornával, idomítással, talaj csövezéssel, árkokkal, töltésekkel, zsilipekkel, műépítményekkel, a ranserni és zehndelbergi szivattyútelepekkel, utakkal és építésvezetéssel egy ütt 2,602.299 « A beruházás összes költsége... 4,288.314 márka. Kiadás : Üzemköltség a szivattyútelepek üzemköltségével együtt Bevétel : Bérleti felesleg — — — — — - — Az osswitzi erdőrészlet (park) ideális haszna — — Összes bevétel ... 55.982-26 márka ... 29.155-14 márka. 3,00000 « 32.155-14 márka.
