Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

31 talaj csövezésért 310 márkát, illetve ez utóbbi munkálatok minőségéhez képest kisebb-nagyobb összeget fizettek. A berendezés összes költsége az 1897/98. évi állapot szerint a következőképen alakult : Idomítás és talajcsövezés 745.487*00 márka Főöntöző és főlecsapoló ... ... ... 452.950*00 « Ut a területre ... ... ... ... ... 103.105*00 « Összesen ... ... 1,301.542*00 márka. Minthogy pedig az összes berendezett területből az öntözött rész 800*1499 ha. az összes csatornákkal, árkokkal és utakkal együtt, ebből láthatólag 1 ha. idomítása és talajcsövezése átlagban 932 márkába került, míg az összes berendezés 1 hektárra eső költsége 1628 márka, melyből 1 lakosra 3*27 márka esik. Ez összeállításban a zehndelbergi szivattyúállomás és tartozékai, továbbá a főöntöző csatornáig vezető nyomócső, valamint a különleges viszonyok folytán szükségessé vált ranserni szivattyútelep költségei nincsenek benn. Ha tehát a zehndelbergi szivattyútelep és tartozékainak 1,019.723 márka, a nyomócső 210.425 márka és a ranserni szivattyútelep 70.609 márka, összesen tehát 1,300.757 márka költségét még figyelembe vesszük, a berendezés összes költsége 2,602.299 márkára rúg, melyből 1 lakosra 6*54 márka esik ; a birtok vételárával együtt a befektetés összesen 4,288.314 márka, 1 lakosra pedig 10*78 márka. Áttérve ezek után az üzem költségeire, ezek a szivattyúállomások költségei nélkül a következők : Fizetések és bérek ... ... ... ... ... ... ... 3.580-00 márka A berendezett területek, zsilipek és gátak fenntartása ... 4.561*71 « Utak fentartása ... ... ... ... ._. ... ... ... 2.131*55 « Terhek és szolgálmányok ... ... ... ... 4.000*00 « Összesen ... 14.273*26 márka, vagyis a fejenkénti üzemköltség 0*0358 márka. Ha azonban ismét figyelembe veszszük a zehndelbergi és ranserni szivattyútelep üzemköltségeit, melyek 39.314 márkát, illetve 2395 márkát, vagyis összesen 41.709 márkát tettek ki, akkor az összes üzemköltség 55.982*26 márkára rúgván, minden egyes lakosra 0*1406 márka üzemköltség esik. A berendezés és üzemköltség ismertetése után mintegy magától előtérbe lép annak kérdése, vájjon milyen az öntözés jövedelmezősége ; fedezi-e az üzemköltségeken kívül a befektetett tőke amortizáczionális kamatait s ha nem, mennyit fizet rá a város összesen és fejenként? Midőn Breslau város a csatornavízzel való öntözést berendezte, az első bérlővel kötött szerződés szerint a bérlő az öntözhető részeken fizetett volna : az első évben ... ... ... ... 90 márkát hektáronként a második évben ... ___ .„ ... 120 « « _ a harmadik évben ... ... ... ... 150 « « a negyedik évben ... 180 « « az öt-tizedik évben ... ... ... 200 « «