Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)
A biologikus szennyvíztisztító mód
m A hol a helyi viszonyok mellett némi csekély terjedelmű, öntözésre alkalmas terület rendelkezésre" áll, ottan az oxidáló módszer sikerrel alkalmazható és a kisebb terület is meg fog felelni, habár ez esetben a trágyázás még egyoldalúbb, mint a közönséges szennyvízzel való öntözés esetén s nem jár a víztömeghez viszonyítva olyan eredménynyel. Czélszerü továbbá kisebb telepeknél a víz tározásáról gondoskodni. Végezetül meg kell még ennél a fejezetnél említenem azt a fontos körülményt is, hogy a leírt tisztító mód a leghelyesebben csakis különválasztó csatornázórendszer keretébe illeszthető be, mert csak akkor van meg a lehetősége аппаЦ hogy a telep gazdaságosan létesíthető legyen, ha a csapadékvizeket nem keverjük a tulajdonképeni szennyvizek közé, nem hígítjuk fel s nem kényszerülünk az időszakosan jelentkező csapadék miatt a telepnek felesleges terjedelmet adni. Azt hiszem, a közel jövő még sok, teljesen ki nem derített kérdésbe teljes világosságot fog hozni s nem lehetetlen, hogy az oxidáló szennyvíztisztítás a városok higiéniájában korszakot alkotó lesz. Nem zárhatom az oxidáló módszerről szóló fejezetet anélkül le, hogy még gy megjegyzést ne tegyek. Jelentésem bevezetésében említettem volt a talajcsövezéssel kapcsolatos öntözésnél végbemenő folyamatok ismertetésekor, hogy egyesek már ott is a mikroorganismusok helyett az oxidácziónak nagyobb fontosságot tulajdonítanak. A jelen fejezetben foglaltak figyelmes átgondolása után ki merem mondani, hogy a talajcsövezéssel kapcsolatos öntözés minden tekintetben megegyezik az oxidáczió rendszerrel, az lévén kettőjük között a különbség, hogy az utóbbinál a növényzet hatása elmarad s az üzem az alkalmazott anyag czélszerűbb volta mellett gyorsabb. A talaj csövezéssel kapcsolatos öntözésnél a jó tisztítás feltételei : a talaj áteresztő volta, az időszakos pihentetéssel járó igénybevétel, mind olyan feltételek, melyek az oxidáló módszernél is megvannak. Ezzel egyúttal meg van adva más oldalról annak a magyarázata is, miért legalkalmasabbak a szennyvízöntözésre a homokos talajok ? De nemcsak a feltételek, hanem a jelenségek is teljesen megegyezők. Mindkét módszernél el kell bizonyos időnek telni, mig a talaj, vagy szűrő medium sterilitása megszűnik és a teljes tisztító hatás felléphet, mindegyiknél azonos a pihentetés ideje alatt végbemenő regeneráló-folyamat (az egyiknél csupán gyorsabb, mint a másiknál) mindegyiknél ugyanazok az okok idézik elő a szűrő test kimerülését. A kimerült oxidáló testek átlapátolása azonos munkálat az öntözött talaj szántásával. De mig a túlságig igénybe vett oxidáló testek az iszapba fulladnak, addig szennyvíz öntözésnél a talaj művelése folytán ily dolog nem fordul elő. A két eljárás tehát teljesen rokon egymással és éppen ezen rokonságból kifolyólag a talajcsövezéssel kapcsolatos öntözésnek gyakorlati jelentősége a jelenségek helyes megismerése után különösen az esetben fog sokat nyerni, ha a gazdasági kihasználást lehetőleg háttérbe szorítva, kisebb területen óhajtanak egyenlő mértékű tisztulást biztosítani. Különösen nagy a hasonlóság a czukorgyári szennyvizek tisztításánál oly kitűnően bevált és Józsa László műszaki tanácsos úr külföldi tanulmányuti jelentésében ismertetett Proskowetz-féle eljárás és az oxidáló módszer között, miután az előbbinél a közönséges szennyvízöntözéssel szemben megtaláljuk a
