Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A biologikus szennyvíztisztító mód

150 26. számú táblázat. Literenként milligrammokban Összes lebegő anyag Oldott anyag Az oxidáczióhoz szükséges oxigén Nitrogén mint Literenként milligrammokban szerves szervetlen szerves szervetlen savanyú oldatban lúgos oldatban | ammoniak albumin ammoniak salétromsav Klór Mész Kénsav I. Próba : A rothasztó medenczét elhagyó víz... 92 18-8 242-0 612-0 88-0 85-9 27-4 105-0 10-4 184-6 80-4 32-8 II. Próba : A szűrő medenczét elhagyó víz... 14-8 34-2 224-0 608-0 40-1 41-4 16-9 59-9 12-8 127-8 172-4 16-4 III. Próba: Az oxidáló medenczét elhagyó tisztított víz ... ... ... 28-8 37-2 163-2 596-8 20-3 19-2 8-4 0-2 42-2 113-6 184-4 32-4 Megkísérlem az eredményeket Dr. Dunbar közlése nyomán ismertetni. A legelső kísérletek annak kiderítése czéljából történtek, hogy milyen összefüggés van a víznek a szűrőben való pihentetése és a tisztulás foka között Ennek kiderítése végett 6 teljesen egyenlő és azonos szűrőberendezésű medenczét használtak, melyeket teljesen azonos összetételű szennyvízzel egyszerre töltöttek meg és különböző ideig pihentettek s azután kiürítették. A végzett kísérletből kiderült, hogy a szennyvíz már az első félórában is jelentékenyen megtisztult s hogy 2 órán túl való pihentetés már kevésbbé vitte előre a tisztulást. E tény követelte annak vizsgálatát, vájjon félóránál rövidebb pihentetés milyen eredménynyel jár ? Ezt kiderítendő, 3 medenczét vettek próba alá ; az első medenczét 5 perez, a másodikat 15 perez, a harmadikat 12 óra múlva ürítették ki az egyidejűleg megtörtént töltés után. S az eredmény meglepő volt ! 5 perez múlva olyan tisztulást talált, mely 15 perez múlva sem változott lényegesen s csakis 12 órás pihentetés adott kedvezőbb eredményt. A rövid pihenő idővel együtt járó nagyfokú tisztulás kérdését még inkább megvilágítandó, egy medenczében folytonos szennyvíz bevezetés és folytonos levezetés történt s bizonyos időközökben próbákat vettek ki, mikor a medenczén egy-ötszörös megtöltéshez szükséges víz keresztül folyt. Az eredmény még meglepőbb volt, mint előbb, mert kitűnt, hogy mialatt a medenczén az egyszeri megtöltésre szükséges víz keresztül folyt, az oxidáczióhoz szükséges oxigénmennyiség 66'5%-kal, azután 32, 27-3 és 16'5%-kal fogyott meg, holott teljesen hasonló körülmények között lévő medenczében 1 órai pihentetés után 56*2%-os fogyás mutatkozott. E most említett kísérlet kétessé teszi a tisztulás biologikus voltát, mert nem képzelhető olyan szervezet, mely ilyen rövid idő alatt ily nagy mennyiségű szennyet volna képes felemészteni és átalakulásra kényszeríteni. A kísérlet pregnáns módon azt bizonyítja, hogy itten biologikus jelenségek helyett abszorbczióval van dolgunk, mely mindaddig mutatja hatását, mig ki nem merült. Ilyen irányba