Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

Következtetések. Új öntözések tervezése, berendezése és kezelése

135a különben teljesen azonos elárasztás mellett a másiknak 2/

3 része használandó fel, a vízmentesítésre szükséges berendezésnél pedig 50°/

0-os megtakarítás érhető el. Fejezzük ki a különbséget a berlini adatok alapján számokban : Berlinben minden hektár terület megszerzése a birtok jelenlegi állapota szerint hektáronként 1977-83 márka volt, az idomítás és talajcsövezés költsége pedig ugyancsak hektáronként 1927-79 márkára, illetve 475*6 márkára rúgott. Ha ezeket a befektetett összegeket vesszük csupán irányadónak, úgy a közölt példában felvett úsztató rendszer esetén a 144 hektár terjedelmű birtokra a következő befektetett tőke esnék : 1. a birtok megszerzés-ára (a tisztán öntözött birtok 20°/

0-át a töltésekre, csatornákra és utakra hozzá számítva) 172-8 ha. à 1977 83 márka... ... ... ... ... 341.769-02 márka, 2. 144 hektár idomító költsége ... ... 277.601*76 « 3. 144 hektár talajcsövezés költsége ... ... ... 68.486-40 « összesen ... ... ... 687.857-18 márka. Nézzük most már, miként áll a dolog a különválasztó rendszernél? Ha a talajcsövezés költségeinek csökkenését nem — mint előbb találtuk — 50%-kal, hanem betudva a betudandókat csak 30%-kal veszszük fel, úgy a hektáronkénti többi befektetés érintetlenül hagyása mellett a talajcsövezés költsége ugyancsak hektáronként 332-92 márkában adódik ki s a befektetés : 1. A birtok vételára (a tisztán öntözött birtok 20°/

e-át a töltésekre, csatornákra és utakra hozzászámítva) 120 hektár à 1977*83 márka ... ... ... ... 237.349 60 márka, 2. 96 hektár idomítása... ... ... ... ... ... 185.067-84 « 3. 96 hektár talajcsövezése ... ... ... ... ... 34.960-32 « összesen ... ... ... 454.377-76 márka. A most közölt adatok alapján a különválasztó rendszer szerint csatornázott város szennyvizeinek ártalmatlanná tételére szánt terület befektetett költsége az úsztató rendszernél szükségesnek csupán 0'66 részét teszi ki s a befektetésben elért megtakarítás 233.479-42 márka a nélkül, hogy a többi befektetéseket szintén figyelembe vettük volna. Olyan eredmény ez, mely megfontolásra érdemes. Ha azután figyelembe vesszük még a különválasztó rendszernél szükséges kisebb üzemköltségeket és azt a nagyobbfokú biztosságot, melyet a vízmennyiségnek szűkebb határok között való ingadozása és vele kapcsolatban a gazdasági kihasználás biztosabb alapokra való fektetése nyújt, úgy jó oldala még szembetűnőbbé lesz s ezt számokban kifejezve, az előbb lehozott befektetéscsökkenés figyelembe vétele mellett a csatornázásnak módja iránt leghelyesebben dönthetünk. Az előbbi példában a talajcsövezés költségét a levezetendő vízmennyiség arányában vettem csökkenőnek. Ettől azonban eltéréssel is találkozunk s láttuk, hogy a steglitzi öntözésen a talajcsövek távolsága 5 m. Ennek azonban speeziális oka van. Ugyanis minél sűrűbb a talajcsövezés, annál kevésbbé van meg egyúttal annak a lehetősége, hogy a víz nagy része az altalajban távozzék el. Steglitzben