Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

Következtetések. Új öntözések tervezése, berendezése és kezelése

127a valamely talaj és minél laposabb, annál keskenyebb ágyakat kell készíteni, hogy a növényzet gyökerei kellő vízhez juthassanak. E mellett még a terület bizonyos mérsékelt hajlása kívánatos. A czélszerű hajlás mértékét a beszivárgás gyorsasága állapítja meg, de igen áteresztő talajnál erre a czélra is legmegfelelőbb az 1—2°/

0-os lejtő. Nehezen áteresztő talajnál a vízszintes irányban való szivárgás nagyobb lévén, a parczella lejtössége már nem annyira szükséges és pedig annál kevésbbé, minél lassúbb a víz beszivárgása és minél inkább megvan annak a lehetősége, hogy a víz legnagyobb része a parczella alsó végére fog megérkezni. A kerti növények vízszintes felszín alkalmazása mellett csak nagyon mérsékelt kiterjedésű parczellákat engednek meg. Minél lazább tehát a talaj, annál lejtősebbre, minél kötöttebb, annál kevésbé lejtősre készítsük a parczellákat. Ezért a dortmundi berendezést az ottani laza talaj mellett jónak el nem fogadhatom és sokkal inkább megfelelőnek tartom a berlini rendszert, vagy a hátas öntözést. Ha azonban a hátas öntözést Breslauban vizsgáljuk, valami kiválónak nem tarthatjuk, mert nagyon bajos a hátak gerinczén végig vonuló, földbe sülyesztett öntöző árkok partjait úgy karban tartani, hogy rajtuk a víz egyenletesen csorduljon át. Ha tehát már egyáltalában a hátas öntözés mellett történnék döntés, legczélszerűbb azt úgy csinálni, hogy a gerinczen végig vonuló öntöző-árkot töltésben vezetjük s a hátak gerinczét vízszintesre készítjük. így a hátak átalakulnak a Berlinben alkalmazott parczellákká azzal a különbséggel, hogy a hátak oldalainak hossza jelentékeny lehet. Az ilyen rendszerű öntözés legczélszerűbb példája a Kolozsváry Ödön műszaki tanácsos külföldi tanulmányúti jelentésében leírt badeni (Breisgauban) oldalas öntözés, hol az oldalak valamennyien egy irányban hajlanak, s gerinczük teljesen vízszintes. A hosszú hátak, vagy oldalak alkalmazását különben általában nem ajánlhatom, mert a szántás mindig a tengely irányában történvén, nagyon könnyen és gyorsan eltorzulnak és a jó öntözést megnehezítik. Mindent összefoglalva kitűnik az előadottakból az is, hogy minél inkább jövedelmezővé akarjuk az öntözött telepet tenni, annál inkább alkalmazkodnunk kell a kapások és kerti vetemények szükségleteihez, a mit már azért is czélszerű megtenni, mert a neki eleget tevő feltételek kielégítik a rétmívelés és gabonatermelés igényeit is. A gazdaság irányára természetesen első sorban a piacz lesz irányadó, de minden lehető eszközzel a kertészeti üzemre kell törekedni, mert csak így lehetséges a földre vitt trágyát kihasználni és értékesíteni. Ennek pedig legjobban megfelel a berlini rendszer. Mindenesetre fel lehet hozni a kertészeti üzem ellen drágaságát, nagy forgó tőkét igénylő voltát, de ha a gazdaságot helyes bérleti rendszerre visszük át, ez az egyedüli mód, a mely az ilyen telepek jövedelmezőségét biztosíthatja. A kerti termények pedig nagy távolságra való szállítást is megbírnak s megtalálják piaczukat. A kertészet ellen még azt az ellenvetést sem lehet tenni, hogy hozzá alkalmas embereink nincsenek, mert hiszen hazánkat úgyszólván ellepik a bolgár kertészek, a kik közönséges vízzel való öntözés mellett is olyan árakat fizetnek haszonbér fejében, a milyeneket mások meg nem fizetnek s oly ügyességgel kezelik kis bérleteiket, mely az öntözött földek igényeinek is a legteljesebb mértékben megfelel. Áttérek most már arra, hogy adott esetben az öntözést miként tervezzük meg-, mlképen történjék kivitele s milyen legyen kezelése ?