Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)
A városi szennyvizek tisztítása
17 teljesen mégis akaszthatja. Konczentrált szennyvizek tisztítása ennek folytán viszonylag nagyobb területet igényel s e mellett a pihentetés ideje is hosszabbra nyúlik. A most előadottaknak talán a terjengősség színezete van, de amennyiben a megtekintettem öntözéseknek alább következő részletes leírásánál különben mindenesetre fölmerültek volna olyan esetek, melyek a jelenségek részletesebb magyarázatát tették volna szükségessé, czélszerűnek találtam a csatornázások és a csatornavizek összetételének, valamint a vele szoros összefüggésben lévő feltételek ismertetése mellett a különböző tisztító módszerek rövid ismertetését is s vele kapcsolatban az öntözéssel való szennyvíztisztítás jelenségeivel bővebben is foglalkozni. Nem terjeszkedhettem ki azonban az egyes jelenségekre olyan módon, mely specziális szakmunkába való s azért még mindig fennmaradtak egyes dolgok, melyekre csakis az illető városok tisztításmódjának alább következő ismertetésekor fogok kitérni, midőn a különlegesen fennforgó viszonyok és körülmények megkövetelik. Boroszló (Breslau) szennyvíz-öntözése. Porosz Szilézia fővárosának, Во.oszlónak csatornavizei az idők folyamán a város folytonos növekedése következtében annyira beszennyezték az Oderát, hogy a már tűrhetetlen állapotokon segítenie, a kormány közbelépésére a város kénytelen volt a szennyvizeknek megfelelő tisztogatásáról is gondoskoskodni. Mielőtt azonban a város tanácsa a tisztogatás módjának kérdéseiben döntött volna, — itt is, mint mindenütt — egymást érték a legkülönfélébb javaslatok, melyeket később Danzig és Berlin város példájára mellőztek s a talajcsövezéssel egybekötött öntözést választották tisztító módul, mely az addigi megfigyelések és vizsgálatok szerint egyedül alkalmas arra, hogy kellő tisztítás mellett a szennyvizeket gazdasági szempontból is kihasználhassák és a berendezéshez okvetlenül szükséges kiadásokat a gazdaság bevételeivel ellensúlyozzák. A tisztítás módjának megválasztása után a városnak természetesen első feladata volt, hogy az öntözés czéljaira ne csak olyan területet biztosítson, mely a tisztítással egybekötött kívánalmaknak és az az időszerinti lakósszámnak, illetve vízmennyiségnek megfeleljen, hanem hogy az a város későbbi nagyobbodása folytán megszaporodó szennyvizek felvételére, tehát a berendezés fokozatos kiterjesztésére is alkalmas legyen. Ezen szempontok figyelembe vétele mellett a legalkalmasabbnak mutatkozott a város tőszomszédságában lévő Osswitz, Leipe és Ransern községekben fekvő nemesi birtok, melynek területe a talaj csekély fokú hullámzásánál fogva nagy berendezésköltséget nem igényelt, s e mellett talajánál fogva az öntözésre kiválóan alkalmasnak Ígérkezett. Az említett birtok talaja ugyanis részben 50 cm. vastagságig terjedő agyagos, részben pedig teljesen vízáteresztő homokos, kavicsos felső réteg alatt fekvő homokból áll, mely a mekánikai szűrés kellő fokának biztosítása mellett a szó szoros értelmében vett tisztítási feltételeknek is megfelel. A terület megválasztása után, — minthogy a szennyvizet természetes eséssel rávezetni nem lehetett — mintegy magától adódott ki a helye a szivattyútelepnek, mely az úsztató rendszerre alapított csatornázás vizeit a földekre nyomja. A szivattyútelepet ehhez képest a jelenleg hajózó csatornává átalakított s a várost Vízügyi Közlemények XVII. "
