Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

18 megkerülő O-Odera, valamint a várost keresztül szelő Odera képezte nagy sziget alsó végén, a város északnyugati részén lévő Zehndelberg nevezetű réten helyezték el s oda torkolnak a város szennyvizeit elvezető főgyűjtő csatornák is. A városnak a főgyűjtő csatornavonalakkal, a szivattyúteleppel, valamint az öntözött területekkel való együttes helyszínrajzát e jelentésemhez csatolt 1 : 25000 mértékű átnézeti térkép mutatja. A szivattyútelepnek rendeltetése — mint már említém — az, hogy a város szennyvizeit az öntözött területekre szállítsa. Ezen feladattal azonban még egy másik is egybe van kapcsolva : Ugyanis bármilyen jelentékeny folyó is az Odera Breslaunál, rendes, vagy közepes vízállásoknál minden esetre gondoskodni kell a szennyvizek előzetes megtisztításáról ; de van a folyónak olyan vízállása, mikor víztömegéhez képest a szennyvíz eltünően csekély s a szennyezés olyan higítású lesz, hogy a folyóvíz megfertőzésétől nem kell tartani. A szennyvizeknek ilyenkor való bevezetése az öntözött területek szempontjából óriási fontosságú, mert csapadékdús időjárás esetén a földek elárasztását csökkenteni kell. A kormányhatóságok ezért megengedték, hogy mindazokban az esetekben, mikor az Odera vízállása a telepnél a —(—112.25 m. n. n. (normál 0) feletti magasságot meghaladja, a város a vizet az öntözött területek helyett egyenesen az Oderába bocsáthassa. A főgyűjtő csatornák mélysége miatt azonban a víz csak addig bocsátható természetes eséssel a folyóba, míg vízállása a 112.25 m. és -[-112.75 m. között ingadozik, de ha -J- 112.75 m.-nél magasabb, akkor már a szivattyúk veendők segítségül. Tekintve most már, hogy az Odera -j-112.25 n. n. feletti magasságú vízállásnál 330 m

3 vizet vezet s a szennyvíz mennyisége némi csapadékvíz hozzászámításával 0.84 m

3-re tehető másodperczenként, a hígítás foka 4O0-szoros. A szivattyútelepre vonatkozólag még megemlítendő, miszerint el van látva hordalékfogóval is, melyben, — az Odera alatti szifonvezeték balparti végén lévő aknában összegyűlemlő iszappal együtt, — évenként mintegy 1200 m

3 hordalék gyűl össze, s hogy a telepen 3 drb. egyenként 0'500 m

3 szállítóképességű köldökös szivattyú, s 2 drb. egyenként 0.450 m

3 szállítóképességű czentrifugális szivattú van alkalmazva, melyeket egy 70, illetve 30 lóerejü gőzgép mozgat. (A czentrifugális szivattyúk a víznek csupán az oderába való emelésére szolgálnak.) A köldökös szivattyúk a csatornákból kiemelt vizet 1300 m. hosszú és 0.90 m. átmérőjű vascsövön keresztül az Odera jobbparti védtöltése melletti öntöző telep nyugati részén kiinduló főöntözőcsatornába nyomják és pedig oly magasra, hogy a 0.0004 = 1/2500 viszonylagos eséssel épített és mindenütt töltésben haladó csatornából a víz természetes eséssel vezethető az öntözőcsatorna hálózatba. A most említett főöntöző csatorna az átnézeti térképen szaggatott fekete vonallal van jelölve. A főöntöző csatornát először bal, azután jobb oldalán mindenütt nyomon kíséri a pontozva jelölt főlecsapoló csatorna, mely oly mélyre van kiásva, hogy az öntöző területekről leszivárgó vizek természetes eséssel vezethetők bele. A főöntöző és főlecsapoló csatornák ezen egymás mellé való helyezése abban leli magyarázatát, hogy az utóbbi szolgáltatta az előbbinek töltéséhez szükséges anyagot. A mint azonban már fentebb említettem volt, az öntözött telep talaja vízáteresztő, azért a csatornatöltéseket burkolni kellett.