Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

Következtetések. Új öntözések tervezése, berendezése és kezelése

124a történik s éppen így van az elvezetés is, minek következtében a víz az egész medenczén teljes szélességben átfolyik. Hogy ezen medenczéknél a fermentálás mellett keletkező gázoktól a felszínre ragadt lebegő alkotó részek és zsiradékok az ülepesztett víz közé ne keveredhessenek, az elvezető széles bukógát előtt a vízbe mélyen benyúló fogó pallót alkalmaztak. Hogy pedig a legfinomabb részek is kellő ülepesztésnek lehessenek kitéve, a medencze mélysége a bevezetés helyétől az elvezetés felé fokozatosan növekszik, vagyis a sebesség fokozatosan csökken. A medenczék természetszerűleg bizonyos tőlünk függő mennyiségű iszap tározására vannak berendezve és pedig úgy, hogy a víz bevezetésének megszüntetésekor, illetve az előirányzott iszapmennyiség leülepedésekor a vízsebesség még mindig megfeleljen a jó ülepesztés követelményeinek. A végzett kísérletek és a tapasztalat szerint a maximális átfolyás-sebesség 4—5 mm.-nél nagyobb nem lehet és czélszerű a medenczék hosszát úgy megszabni, hogy a víz átvonulásának ideje a legkedvezőtlenebb esetben is a 2 órát meghaladja és a 3 órát megközelítse. A charlottenburgi ülepesztő medenczék ilyen berendezésűek s talán nem tévedek, ha kitűnő iszapfoghatóságuknak tulajdonítom, hogy oly nagy fokú elárasztással dolgozhatnak. Az a kérdés most már, hogy mi történjék az ülepesztő medenczék iszapjával. Nagyon sokan az iszapnak túlmagas értéket tulajdonítanak, holott nincs meg ez a magas értéke. Nem kell egyebet figyelembe vennünk, mint azt, hogy az iszap jelentékeny része czellulózéból áll, mely tartalmaz ugyan trágyázó anyagokat is, de nagyon nehezen mentesíthető a víztől s főként nehezen rothad. Németországból iszap elemzéseket nem sikerült ugyan szereznem, de rendelkezésemre állanak dr. Meisselnek a bécsi csatornavizek iszapjára vonatkozó elemzései, melyek szerint a víz 100,000 s. részében átlag 109 s. r. iszap s ebben 2*86% nitrogén, 1*64% foszforsav és 0'87°/

0 káli volt. Ha most már összes értéküket az istálló trágya értékével hasonlítjuk össze, az utóbbinak 100 kg.-ját 30 fillérrel véve fel, 100 kg. iszap értéke 144*4 fillérben adódnék ki. Ennyit azonban az iszap nem ér, mert először is a közölt adat teljesen víztől mentes iszapra vonatkozik, másrészt pedig a benne lévő trágya-anyagok nehezen oldható állapotban vannak jelen. Az ülepesztő medenczékből kiemelt iszap rendszerint 90% vizet tartalmaz s tőle, vagy legalább egy részétől csak nehezen fosztható meg. Ilyen állapotban pedig 100 kg.-ja nem ér többet 14*44 fillérnél, vagyis alig érdemli meg a szállítást. Megkisérlették az iszapot víztartalmának egy részétől megfosztani, hogy legfeljebb 50— 60% víztartalom mellett jól lapátolható és ásható legyen. (Ekkor 100 kg. értéke 57'76—72 2 fillér volna.) A kezelés azonban nem volt egyszerű s rosz oldalai főként higiénikus szempontból voltak. A vízmentesítés czéljából az iszapot kavicscsal fedett talajcsöves szűrő telepre vezetjük, de a talaj csövek nagyon könnyen eltömődnek s folytonos tisztításuk kellemetlen. Az iszapnak ártalmasságát pedig sikerrel úgy lehet leküzdeni, hogy minden 100 m

3-hez 100 kg. égetett meszet keverünk. Ez azonban drágítja a dolgot. Gépekkel, költséges berendezésekkel lehetne ugyan az iszapot víztől mentes, tehát a szállításra sokkal alkalmasabb, a trágyázásra kedvezőbb alakba is