Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

sebb víz jusson és a város fejlődésével kapcsolatos bővítését minél hosszabb időre elodázza. A telep berendező- és üzemköltségeire, valamint jövedelmezőségére, bár Ígérték, nem szerezhettem adatot s így csak annak konstatálására kell szorítkoznom, hogy az egész birtok városi kezelés alatt áll s hogy a területet csak 1895-ben adták át rendeltetésének. Az ismertetett öntözések mellett különös érdekű Westfalia egyik legjelentékenyebb városának, Dortmundnak szennyvíz öntözése. Midőn a város 1880-ban csatornázását megkezdette, egyúttal egyszerű ülepesztő medenczéket rendezett be, melyeknek az lett volna a feladata, hogy a vizeket mész- és aluminium-preparátum alkalmazásával derítve az Emscher fertőzését kisebbé tegye. Miután azonban a telep a várakozásoknak egyáltalában nem felelt meg s a város derített szennyvizeit befogadó Emscher megfertőzése folytán mind sűrűbbek és tűrhetetlenebbek lettek a panaszok és folytonos kártérítési keresetek, az illetékes minisztériumoknak 1891-ben kiadott rendelete következtében a város hatósága csakhamar megkezdette a tanulmányokat az úsztató rendszerű csatornázás vizeinek talajcsövezéssel kapcsolatos öntözés útján való tisztítása czéljából. A végzett tanulmányok csakhamar megmutatták, hogy az Emscher mellett elegendő öntözhető terület biztosítható nem volna s hogy a Lippe vízfolyás mentén fekvő, a városnak már régebben megszerzett területei alkalmas kiegészítéssel nemcsak az említett okból, de még a szennyvíztisztítás szempontjából is sokkal megfelelőbbek, amennyiben talajuk tiszta homok. Különösen alkalmassá tette az utóbb említett területeknek öntözés czéljából való felhasználását az a körülmény, hogy a 13*5 km.-re tehető nagy távolság mellett is a vizet saját esésével, mindenféle mesterséges emelés nélkül lehet oda kiszállítani, habár e végből az Emscher és Lippe vízválasztóján keresztül a kivezető csatornát alagútszerüleg kellett megépíteni. (A kiválasztott terület átlag 10—14 m.-el fekszik mélyebben a városi csatornák fenekénél). A 28-ik ábrán a jelenleg is megtartott ülepesztő teleptől kezdve a csatorna erős fekete vonallal, az öntözött terület sraffozással, a benne lévő főöntözők pedig vékonyabb fekete vonallal vannak megjelölve. Az öntözött terület nagyságát úgy választották meg 1893-ban, hogy minden hektárra 250 lakos szennyvize jusson. (A vízmennyiségre adatokat szereznem nem sikerült, de tekintve, hogy Dortmund nagy gyárváros, fejenként és naponként átlag 130 liter szennyvizet számítva, az évi elárasztás előirányzott magassága 0-97 m.-re tehető.) Ilyen számítással 1893-ban az akkori lakosszámot, 98,000-t véve alapul, mintegy 400 ha. területre lett volna szükség, de mivel a város rendkívül gyorsan emelkedett, beható tanácskozások után a megszerzendő terület nagyságát 750 hektárban állapították meg. Az öntözött területből 1898-ig mintegy 100 hektár volt teljesen berendezve s az éppen akkori 140,000 lakosnak megfelelő terület hiányzó része munkába volt véve. 1899 nyarán még mindig javában dolgoztak és a munkát előreláthatólag csak 1900-ban fejezték be. Az öntözött területen végződő oda vezető csatorna folytatását képező főöntöző csatornákat a 29. számú ábrában kitüntetett metszetű szelvénynyel látták el. A főcsatornákból ágaznak ki az öntöző- és osztócsatornák és pedig