Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

78 úgy, hogy — miután az egyes parczellák területe 1—1*5 ha.-t tesz ki és a területnek majdnem tökéletesen vízszintes parczellákra való berendezése mellett az öntözésnek minden körülmények között le­hetőnek kellett lennie, — az osztóárkokkal majdnem minden egyes esetben körülveszik a parczellákat és a vizet 3—4 helyen is bocsát­ják beléjük. Az öntöző és osztó árkok mind töltések kö­zött vezetnek. A csatolt részletes térkép felvilágosítást ad a terület mikénti be­osztásáról, habár a le­csapolókat legnagyobb sajnálatomra nem is tartalmazza. A lecsa­poló árkokat lehetőleg minden dűlőhöz oda­vezetik, mert vele a terület talajcsövezését remélik néhol elkerül­hetni. A befogadó víz­folyás, mint már emlí­tém, — a Lippe. A talajcsövezésnél itt is alkalmazzák a gyűjtő vonalakat, ha­bár egészen másként, mint pl. Berlinben és a hozzá hasonló öntö­zéseknél szokásos. A 30. számú ábrán látható vázlatrajz ele­gendő felvilágosítást ad a talajcsövezés mi­kéntjéről. ЩХ A szívó talajcső­28. ábra. A dortmundi szennyvizek tisztításának helyszínrajza. vonalaknak egymástól való távolsága 8—10 m. A telepen végbemenő^ szenny víztisztulás mértékéről elemzéseket szereznem nem sikerült, mivel azonban még 300 hektár sem volt berendezve, a talajcsövezés pedig csak szórványosan foganatosítva, a lecsapolókban lefolyásra kerülő víz sem

Next

/
Thumbnails
Contents