Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

II. Dauscher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

86 10. §. Akármilyen akadály forduljon is a vonalon elő, a felelősség a vízmestert terheli, a kinek kötelességét képezi, hogy az igazgatót azonnal értesítve, rendeletét kikérje. 11. §. Szigorúan meg van tiltva a vízmesternek, hogy a reá vonatkozó engedély felmutatása nélkül a telefon használatát másnak átengedje. 12. §. A vízmester felesége férje távollétében a hívásra felelni, a mennyire lehetséges a sürgős rendeleteket átvenni és a szükséges összeköttetéseket közvetíteni tartozik. 13. §. Ez okból a vízmesterek családjaik felnőtt tagjait megfelelően kioktatni tartoznak, hogy távollétükben őket pótolhassák. 14. §. Szigorú büntetés alá esik azon vízmester, a ki felhívás nélkül a telefonnál hallgatózik, valahányszor pedig az igazgatóság határozottan meg nem tudja állapítani, melyik állomáson vétettek ez ellen, egyszerűen az egész vonalra kiterjeszti a büntetést. 15. §. A vízmester egyedül az igazgatóságnak felelős és a telefon útján vett rendeleteket, a csatornákra vonatkozó adatokat, pénzbüntetés, felfüggesztés, sőt elbocsájtás terhe alatt, mássá' közölnie semmi okból nem szabad. * * •* Mielőtt Piemontot elhagynám, a hidraulikus vízemelökröl kivánok még röviden megemlékezni, melyeknek egyik legérdekesebb képviselője a ciglianó-i vízemelö. Vannak ugyanis egyes területek, amelyek az öntözésre be nem rendezhetők, mivel természetes eséssel vízfolyások rájuk nem vezethetők. Ilyen terület az, mely Villaregia határában a Dora Baltea mellékén fekszik, a melyen egymással párhuzamosan haladnak a Naviglio d'Ivrea a partoldal tetején, a Depretis csatorna a lejtő közepén és a Botto csatorna legalján, melyek mindannyian az anfiteatrum-szerü morenák közül törnek elő a vercellesi síkságra. Ezen csatornák az egész jobb oldalt megöntözik, csupán a Naviglio d'Ivrea bal partján, mely már sokkal emelkedettebb, maradt egy mintegy 8000 há. terjedelmű fensík Moncrivello, Villaregia, Cigliano, Borgo d'Ale. Alice Castello és Cavaglia községek határaiban, mely az öntözés áldásából ki volt zárva. Sokat tanulmányozták a kérdést, hogyan lehetne a természetes esés kihasználásával ezen területekre vizet vezetni, de sikertelenül, mert a költségek az elérendő haszonnal sehogy sem állottak arányban. Első tanulmány az volt, hogy a Viverone tavat magas medencze gyanánt felhasználva, belőle a vizet a morenák alatt elvezető galériával az öntözendő síkságra kivezessék. Később a Dora Balteából gondolták a vizet Montestrutto mellett Aosta völgyében, a moréna szoros bal lejtőjén haladólag kivenni, rmjd utóbb a Castellamonte alatt az Oreo torrensböl kivezető Caluso csatorna vizéhez folyamodtak, melynek egyik ágát kiszélesítették és baloldalt Mazzé felé elágaztatták volna, hogy a Dora Balteán átvezetve eljussanak balpartjára, Villaregia község területére oly magasságban, melyből az egészet öntözhették volna. Mindezek után a hidraulikus vízemeléshez fordultak, melynek segélyével a Dora Balteának vize mozgató erőre és öntözésre egyaránt felhasználható.