Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

II. Dauscher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

87 Az első, ki ezzel a tanulmánynyal foglalkozott, Romagnano Stefano lovag volt; aki kivitelre juttatni is megkísérelte, az don Evasio Ferraris lovag szolgálaton Kívüli tábori káplán volt. Mindketten dicséretet érdemelnek a műszakilag és gazdasági tekintetben is sikerült müveletért, jóllehet jogos a panasz, hogy bár elegendő terület, víz és dinamikus erő állott rendelkezésre, a berendezést még sem terjesztették ki a 8000 há-ból álló egész lapályra, hanem mindössze csak 1500 há-ra. A ciglianói vízemelö működését 1880-ban kezdette meg és mai napig Moncrivello, Villaregia, Cigliano és Borgo d'Ale községek határaiból 1500 há-t részesít az öntözés áldásaiban. A Depretis csatorna 8 m

3 vize táplálja a motorokat, a víz azután a Canale del Rotto-ba ömlik. A hajló erővel mozgásba hozott szivattyúk a vizet a Naviglio d'Ivreából emelik ki. a melyből másodperczenkint 1300, szükség esetén 1500 liter vizet hajtanak fel 40 méternyi magasságra az öntözhető fennsíkra. A felemelt vízmennyiség azután a tápláló és osztó árkok segélyével szétomlik a területen. Az egész berendezés a fentemlített községekben elterülő öntözött területek birtokosaiból alakult társulat tulajdonát képezi. Az alaptöke 900,000 lirára rúg. a mely amortizációval együtt az 1500 há.-nyi érdekeltségi terület minden hektárját 600 lírával terheli, az évi öntöző költségeket bele nem értve. A kormány a maga részéről azt a kedvezményt nyújtja a társulatnak, hogy a hajtó erőt díjmentesen, az öntözésre szolgáló víz egy olasz modulusát pedig 500 líráért bocsájtja rendelkezésére; ily segítséggel érték el azt az eredményt, hogy egy mit sem érő, szegény terület ma olyanná, lett, hogy — ha csak valami baj nem éri — nemcsak az alaptöke amortizációját, de még az időszaki üzemköltségeket is kiteremteni képes. Végül Venezia tartomány Verona városában székelő «

Agra Veronese» öntözö társulat érdekeltségi területén szerzett tapasztalataimról kívánok még röviden megemlékezni. Ezen társulat munkálatainak leírása és alapszabályai Eduard Markus «Das landwirtschaftliche Méliorationswesen Italiens» czímü müvében, valamint Kolossváry Ödön «Alföldünk öntözése» czímü pályamüvében már részletesen ismertetve lévén, csupán egyes kiegészítő részletek megjegyzésére szorítkozom. A társulat, melynek vízimüvei összesen 3,400.000 lírába kerültek és mely három évtized lefolyása alatt összesen 1,836.000 lira államsegélyben részesült, öntözö vizét az Etsch folyóból veszi, mely azonban homokhordaléka miatt már korántsem oly termékenyítő, mint a Pó, mely viszont nagy mennyiségű agyagot és márgát tartalmaz feloldva. Az öntözött